A korlátozott precedensrendszer intézményének rövid áttekintése az ügyvéd szemszögéből


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ezen aspektusból vizsgáljuk tehát, hogy ténylegesen milyen változást eredményezett a korlátozott precedensrendszer bevezetése, továbbá melyek a reformtól várt előnyök, illetve fenyegető hátrányok, amelyekkel az ügyfeleink részére nyújtott tanácsadói és képviseleti tevékenységünk során számolnunk kell.

Polgári Jog 2022/9-10. – Fórum

A Magyar Közlöny 2019. december 19. napján közzétett 212. számában jelent meg az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Módosító Törvény), amely széles körű és változatos szabályozási terjedelmét tekintve salátatörvény, jelentősége azonban korszakosnak mondható, hiszen a jogszabály indokolása alapján nem kevesebbre hivatott, minthogy a magyarországi jogalkalmazás, illetve a magyarországi bírósági ítélkezés tekintetében korlátozott precedensrendszert vezessen be, amely számos tekintetben szabályozási reformot jelentett a bírósági döntéshozatal szabályrendszerében. A szabályozási reform tudományos, illetve jogdogmatikai aspektusait a Magyar Közlöny hivatkozott lapszámának megjelenése óta a jelen cikk publikálásáig eltelt bő két és fél év során számos kiváló tanulmány dolgozta fel és vont le egymással bizonyos esetekben egyetértő, más esetekben ellentétes következtetéseket. Mi nem teszünk hasonlóra kísérletet, hanem – mint azt a címválasztással is sugalmazni kívántuk – az ügyvédi tevékenységünk, illetve az ügyvédi hivatásunk szemszögéből kívánjuk elemezni, hogy miként és milyen mértékben befolyásolja a korlátozott precedensrendszer egy polgári-gazdasági jogterületen tevékenykedő ügyvéd mindennapjait a munkavégzés során.

Alkalmazott jogszabályhelyek: Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés; Pp. 346. § (5) bekezdés

Címkék: korlátozott precedensrendszer, precedens, jogerő, Kúria

1. Korlátozott precedensrendszer – újdonság?

[1] Habár Magyarország jogrendszere a kontinentális és angolszász (common law) jogrendszerek fő típusai közül hagyományosan az előbbibe, azaz a kontinentális jogrendszerbe sorolandó, gyakorló jogászok már jogi tanulmányaik során, illetve pályafutásuk korai szakaszában megismerkednek az egyes szakterületekhez kapcsolódó releváns ítélkezési gyakorlattal és ezen tanulási folyamat szakmai pályafutásunk során folyamatos. Okiratok és beadványok szerkesztése során különös figyelmet kap, hogy ismert-e, illetve hozzáférhető-e olyan bírósági döntés, kollégiumi állásfoglalás, elvi bírósági határozat vagy döntés, jogirodalmi álláspont stb., amely az adott jogkérdésben állá…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Polgári Jog 2022/9-10. – Fórum

A Magyar Közlöny 2019. december 19. napján közzétett 212. számában jelent meg az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi

2024. június 17.

Jogszabályfigyelő 2024 – 24. hét

Polgári Jog 2022/9-10. – Fórum

A Magyar Közlöny 2019. december 19. napján közzétett 212. számában jelent meg az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi