Bejegyzések Polgári Jog folyóirat címkével


A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés
2022. augusztus 2. Szakma

A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés

A szerződések relatív hatálytalanságából az következik, hogy kötelezettségeket harmadik személyek vonatkozásában nem keletkeztetnek. Ugyanakkor számos módon befolyással vannak harmadik személyek helyzetére, és ezek a hatások gyakran negatív jellegűek. A nem tulajdonostól való szerzés vonatkozásában több tekintetben is felmerül ez a helyzet: egyrészt a kereskedelmi forgalomban való szerzés, másrészt a vagyontárgy vevő általi értékesítése esetén, amikor az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a Ptk. szabályozása megfelelő védelmet biztosít-e a harmadik személyeknek. Ennek keretében a hasonló jogintézményeket is összevetjük egymással: például a zálogjog és a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítéki nyilvántartásban való feljegyzésének, valamint annak elmaradása joghatásait.

A vadászható állat által okozott kárral és a vadkárral kapcsolatos néhány aktuális jogkérdés
2020. november 17. Szakma

A vadászható állat által okozott kárral és a vadkárral kapcsolatos néhány aktuális jogkérdés

A tanulmány a vadászható állat és a vadkár néhány aktuális jogkérdését járja körül, mint a vadászható állat által okozott kárért való felelősségi tényállás alkalmazhatóságának gyakorlati kérdései, ezen belül a vadak által belterületen okozott károk megtérítésével kapcsolatban felmerült jogi problémák, a vadkár és a vadászható állat által okozott kár felelősségi tényállásainak viszonya, a vadkárigény érvényesítése és bizonyítása, valamint a vadkárért való felelősség korlátozása.

A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint
2020. május 21. Szakma

A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint

A tanulmány kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai.

Polgári jogi oktatásunk jelene
2019. február 26. Szakma

Polgári jogi oktatásunk jelene

A kutatás több szempontra fókuszált: a tantárgyi struktúrák (a tárgyak elnevezése, tartalma, ütemezése stb.), a számonkérések (ütemezése, módja, szerepe, záróvizsgákra kitekintés stb.), a tehetséggondozás (aktív TDK, PhD-hallgatók témavezetése, hallgatók tutorálása szakdolgozat és más formák keretében stb.) és az oktatói állománnyal kapcsolatos információk (státusz, tudományos fokozat, életkor, kutatási témák stb.) adták a vizsgálati szempontokat.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16. Szakma

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Faludi Gábor: Az üzleti titok irányelv átültetésének egyes kérdései II.
2018. október 30. Szakma

Faludi Gábor: Az üzleti titok irányelv átültetésének egyes kérdései II.

A tanulmány a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv (a továbbiakban: ÜTI) megalkotásának indokait és szabályozási logikáját mutatja be, kitérve a hazai átültetéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre is.