A nem tulajdonostól való szerzés mint harmadik személy érdekeit sértő szerződés


A szerződések relatív hatálytalanságából az következik, hogy kötelezettségeket harmadik személyek vonatkozásában nem keletkeztetnek. Ugyanakkor számos módon befolyással vannak harmadik személyek helyzetére, és ezek a hatások gyakran negatív jellegűek. A nem tulajdonostól való szerzés vonatkozásában több tekintetben is felmerül ez a helyzet: egyrészt a kereskedelmi forgalomban való szerzés, másrészt a vagyontárgy vevő általi értékesítése esetén, amikor az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a Ptk. szabályozása megfelelő védelmet biztosít-e a harmadik személyeknek. Ennek keretében a hasonló jogintézményeket is összevetjük egymással: például a zálogjog és a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítéki nyilvántartásban való feljegyzésének, valamint annak elmaradása joghatásait.

Polgári Jog 2020/7-8. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: 1959-es Ptk. 368. § (2) bekezdés; Hbnytv. 27. § (5) bekezdés; Inytv. 17. §; Ptk. 5:39. §, 5:91. §, 5:143. § (1) bekezdés, 6:519. §, 6:520. §, 6:216. §, 6:410. § (2) bekezdés; 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 31. §

Címkék: hitelbiztosítéki nyilvántartás; jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzés; kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés; közhiteles nyilvántartás; tulajdonjog-fenntartás

1. A kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés

[1] Az átruházás mint származékos tulajdonszerzési mód meghatározó eleme az, hogy az új tulajdonos a korábbi tulajdonos helyébe lép, ebben a vonatkozásban jogutódnak minősül, és a jogszerzésére a nemo plus iuris elvét kell alkalmazni. Ez elsősorban azt jelenti, az új tulajdonos nem szerezhet több jogosultságot annál, mint amivel a korábbi tulajdonos is rendelkezett, és azok a dologi jellegű terhek is átszállnak az átruházással, amelyek a korábbi tulajdonos tulajdonjoga kapcsán fennálltak. [2] A forgalombiztonság érdekében azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – egy fontos kivételt tesz azon, a Ptk. 5:39. § (1) bekezdésében megfogalmazott elv alól, miszerint tulajdonjogot átruházással csak tulajdonostól lehet szerezni. Ez a kivétel pedig a kereskedelmi forgalomban való tulajdonszerzés lehetősége [Ptk. 5:39. § (2) bekezdés], mely alapján a jóhiszemű személy akkor is megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ez a rendelkezés szükségszerűen azzal a következménnyel jár, hogy az ezen rendelkezés hatálya alá tartozó ügyletek sértik harmadik személyek – a korábbi tulajdonos és egyéb jogosultak, például haszonélvező, zálogjogosult – érdekeit, hiszen a jogosultságaik jellemzően megszűnnek az új tulajdonos tulajdonszerzésével. [3] A Ptk. a korábbi szabályozást kiegészíti azzal, hogy meghatározza a kereskedelmi forgalomban szerzés fogalmát a Ptk. 5:39. § (3) bekezdésében: adásvétel jogcímén történő értékesítés jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenység körében. Álláspontunk szerint azonban a jogalkotó túlságosan szűkre szabta a kereskedelmi forgalom kereteit, mert kifejezetten csak az adásvétel jogcímén való tulajdonszerzésr…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.