A közhiteles nyilvántartások a bírói gyakorlatban
A Kúria a joggyakorlat-elemzés során megállapította, hogy célszerű lenne a “közhitelesség” fogalmát jogszabályi szinten egységesíteni.
A Kúria a joggyakorlat-elemzés során megállapította, hogy célszerű lenne a “közhitelesség” fogalmát jogszabályi szinten egységesíteni.
A szerződések relatív hatálytalanságából az következik, hogy kötelezettségeket harmadik személyek vonatkozásában nem keletkeztetnek. Ugyanakkor számos módon befolyással vannak harmadik személyek helyzetére, és ezek a hatások gyakran negatív jellegűek. A nem tulajdonostól való szerzés vonatkozásában több tekintetben is felmerül ez a helyzet: egyrészt a kereskedelmi forgalomban való szerzés, másrészt a vagyontárgy vevő általi értékesítése esetén, amikor az eladó a tulajdonjogát fenntartotta. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban elsősorban azt vizsgáltuk meg, hogy a Ptk. szabályozása megfelelő védelmet biztosít-e a harmadik személyeknek. Ennek keretében a hasonló jogintézményeket is összevetjük egymással: például a zálogjog és a tulajdonjog-fenntartás hitelbiztosítéki nyilvántartásban való feljegyzésének, valamint annak elmaradása joghatásait.
A közérdekű adatok nyilvánossága korlátozható. A NAIH rövid összefoglalójából megismerhetik, hogy milyen jogszerű indokok szükségesek az információszabadság, mint alapjog korlátozásához.
A címben feltett kérdésre a jelen cikk szerzője, Dr. Zalavári György ügyvéd szerint a válasz egyszerű: „Nem, más online felületen is közzé tehető a gazdasági társaság hivatalos közleménye.” De miért is fontos ez?
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet az eljárási garanciákról az Európai Bizottság és a GVH eljárása során.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.
A keresetlevelet visszautasító végzésben a bíróság kizárólag arról foglalhat állást, hogy a keresetlevél olyan tartalmi, alaki hiányosságokban szenved, vagy olyan perakadályok állnak fenn, amelyekre tekintettel a kereset érdemben nem bírálható el; a kereseti kérelem megalapozottsága körében azonban nem foglalhat állást.
Magyarországon a hozzátartozói igényekre vonatkozó felelősségi gyakorlati kereteket a bírói gyakorlat alakította ki, és alakítja a mai napig azzal, hogy tekintettel van a társadalmi és jogszabályi, így utóbbi esetében a Ptk. hatálybelépésével együtt járó változásokra is.
Az OBH az ügyfelek elégedettsége érdekében megteremtette a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, Magyarország az ítélkezést támogató fejlesztések területén tartalmas új fejezettel bővült - emelte ki beszédében dr. Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese, a Közigazgatási- és Közszolgálati Fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) zárórendezvényén. Az OBH elnökhelyettes hozzátette: a szervezet 11 ezer dolgozója számára is biztosítottá váltak a XXI. századi munkavégzéshez szükséges munkafeltételek. Répássy Árpád szerint így Magyarország kormányának támogatásával a bíróságok a 21. századba léptek az informatikai fejlesztések területén is. „Digitalizáció nélkül nincs jövő.” Ezzel a gondolattal nyitotta beszédét dr. Pintér Sándor belügyminiszter az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Digitális Bíróság Projekt zárórendezvényén. Kiemelte, hogy az informatikai fejlesztések alkalmazása egyszerre biztosítja a fejlődést és az ország versenyképességét. Úgy fogalmazott, az OBH fejlesztései illeszkednek a kormány elektronikus közigazgatási célkitűzéseihez, amelynek célja az ügyfelek gyorsabb, hatékonyabb ellátása. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy ebben fontos szerepe van az ügymenet egyszerűsítésének, átláthatóbbá tételének, illetve az iratbetekintés időtől függetlenné tételének. Ezzel a bírósági ügyintézés felgyorsult és az adminisztrációs terhek, valamint a költségek csökkentése mellett nagyobb adatfelhalmozásra nyílt lehetőség. Pintér Sándor fontosnak tartja…
Az okirathamisítás témájában az OBH Jogos a kérdés rovata ezúttal, dr. Papp Juditot, a Szolnoki Törvényszék bíráját kérdezte.