A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmány kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai.

dr. Juhász Ágnes cikkét a Polgári Jog Folyóirat, 2020/3-4. számában is olvashatja.

1. Általános megállapítások

[1] A hatályos Ptk. a bírósági szerződésmódosítás szabályozásához jogtechnikai szempontból kétféle módon közelít: átemeli egyrészről a jogintézmény alkalmazásának a korábbi kódexben rögzített feltételeit, másrészről pedig azokat – ahogyan erre a Ptk. miniszteri indokolása is rámutat -, a bírói gyakorlatban kialakult szigorítási tendenciát követve, ugyanakkor a nemzetközi és az európai magánjogi trendekkel is összhangban, továbbiakkal egészíti ki. [2] A Ptk. 6:192. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, feltéve, hogy a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. [3] Jól látható, hogy a Ptk. hivatkozott bekezdése normaszövegének megállapításakor a jogalkotó nemcsak az 1959-es Ptk. 241. §-át vette figyelembe, hanem a szerződés bírói módosításának alapjául szolgáló konjunktív jellegű feltételek körébe más, a régi magyar magánjogban gyökerező elemeket is beemelt. Ezt bizonyítja egyrészt, hogy a feltételek körében helyet kapott a körülménybeli változás szerződéskötés időpontjában való előre nem láthatósága, másrészről pedig a szerződő fél (üzleti) kockázatának figyelembevétele is. [Ez utóbbi kifejezés mint „szokásos szerződési kockázat” már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslatban (a továbbiakban Mtj.) is megjelent.][1] [4] A jogalkotó a Ptk. 6:192. § (1) bekezdésének megalkotásakor azonban nemcsak a korábbi magánjogi szabályozási minták tanulmányozására fordított figyelmet, hanem tekintettel volt az „élő jogra”, a bíróságoknak a jogintézmény kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatára is. Ennek eredményeként, a bírói gyakorlatot jogszabályi szintre emelve további, a bírósági szerződésmódosítás alkalmazását lehetővé tevő elemként kerül rögzítésre a normaszövegben az is, hogy a körülménybeli változást a sérelmet elszenvedő fé…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek