Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az egységes ítélkezési gyakorlat és a jog egységes értelmezése a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményéből levezethető olyan alkotmányos alapérték, amelynek érvényesülése a jogállami igazságszolgáltatás feltétlen ismérve. A közzétett bírósági döntésekre való hivatkozás ezen alapelvek mellett jogszociológiai okokból is szerves részét képezte a gyakorlatnak. A Kúria határozataihoz társuló kötőerő, valamint a jogegységnek az egyedi ügyekben – és az egyedi ügyeken keresztül – történő érvényesítése ugyanakkor csak 2020 áprilisában nyert intézményes formát. A jelen írás rövid áttekintést ad arról, hogy milyen megfontolások indokolhatták a jogegységi panasz eljárás bevezetését, és melyek azok a jellemzői, amelyek speciálissá teszik más jogegységesítő és jogorvoslati eszközökhöz képest. E körben különös jelentősége van a jogegységi panasz „kettős rendeltetésének”, annak a jellegzetes tulajdonságnak, hogy az eljárás az absztrakt jogegységesítés mellett, – adott esetben – megindítja a panaszosnak az eltéréssel okozott jogsérelem orvoslását is. Emellett a Jogegységi Panasz Tanács eddigi gyakorlatán keresztül arra mutatok rá, hogy az új jogintézmény nem jelenti az alsóbb fokú bíróságok vagy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntéseinek korlátlan felülmérlegelését. A döntések egybevetésére és a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés megállapítására valójában szigorú formai és tartalmi követelmények mellett kerülhet sor. A végkövetkeztetés, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan ultima ratio, amelynek segítségével a legfőbb bírói szerv az Alaptörvényben deklarált jogegységesítő feladatát teljesíti akkor, amikor arra egyéb eszközök bármely oknál fogva nem voltak alkalmasak.
Polgári Jog 2022/7-8. – Fórum
Hivatkozott jogszabályhelyek: Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés; Alkotmány 47. cikk (2) bekezdés; Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont; Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pont
Címkék: jogegységi panasz, korlátozott precedensrendszer, jogegység, Jogegységi Panasz Tanács
1. Bevezetés
[1] A korlátozott precedensrendszer és a jogegységi panasz eljárás 2020-as bevezetését különös érdeklődés övezte, többen vizsgálták és értékelték a változások egyes elemeit és lehetséges hatásait. Bár a korábbi esetekre való hivatkozás ezelőtt sem állt távol a bírósági eljárásoktól, mégis várható volt, hogy a módosítások kihívások elé állítják nemcsak a jogegységi panaszokat elbíráló Kúriát és az egész – a precedensjogtól „idegenkedő” – bírósági szervezetrendszert, de a peres feleket és jogi képviselőiket is. [2] A 2020-as indulást követően a jogegységi panasz eljárás eredetileg szűkebb szabályozási kerete kibővült, részletszabályokkal gazdagodott, illetve elkezdett kialakulni a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának gyakorlata is. Emellett 2021 végén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek (a továbbiakban: Bszi.) a „klasszikus” jogegységi eljárásra vonatkozó szabályai is jelentős újragondoláson estek át, amelynek eredményeként ezek az eljárások is a Jogegységi Panasz Tanács hatáskörébe kerültek. [3] De miért volt szükség a korlátozott precedensrendszer és a jogegységi panasz eljárás bevezetésére, amikor már enélkül is számos jogorvoslati és jogegységesítő eszköz állt rendelkezésre? [4] A jogegység biztosítását az Alaptörvény[1] – és előtte az Alkotmány[2] is – régtől fogva a legfőbb bírói szerv feladataként határozza meg. Korábban a Kúria e sajátos hatáskörének a klasszikus felsőbírósági jogosítványai mellett a Bszi.-ben meghatározott – a kötelező erő, a „döntéshozó fórum” és az érintett jogkérdés absztrakciós szintje tekintetében – széles skálán mozgó eszközök alkalmazásával tett eleget. [5] Kitüntetett szerepe volt és van most is az Alaptörvény által a bíróságokra nézve kötelező erővel felruházott jogegységi határozatnak, ezt egészítették ki a kollégiumi vélemények, az elvi bírósági határozatok, elvi bírósági döntések és egyéb iránymutatások. [6] Mindezek m…Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.
Polgári Jog 2022/7-8. – Fórum
Hivatkozott jogszabályhelyek: Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés; Alkotmány 47. cikk (2) bekezdés; Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont; Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pont …
Polgári Jog 2022/7-8. – Fórum
Hivatkozott jogszabályhelyek: Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés; Alkotmány 47. cikk (2) bekezdés; Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont; Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pont …
Polgári Jog 2022/7-8. – Fórum
Hivatkozott jogszabályhelyek: Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés; Alkotmány 47. cikk (2) bekezdés; Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pont; Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pont …
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
