Bejegyzések jogegységi panasz címkével

Megismerhetjük-e még a jogot? – A korlátozott precedensrendszer első tapasztalatai Magyarországon
2023. május 10. Szakma

Megismerhetjük-e még a jogot? – A korlátozott precedensrendszer első tapasztalatai Magyarországon

A 2020. április 1-től bevezetett korlátozott precedensrendszer alapjaiban érintette azt, hogy mit tekintünk jognak, mi egy jogi norma tartalma. Az első három év tapasztalatairól rendezett kerekasztalbeszélgetést 2023. május 4-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke.

Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen
2023. április 28. Szakma

Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) egyértelművé teszi, hogy jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen is benyújtható. Azonban a Bszi. a 41/D. § (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezményen kívül semmilyen különös rendelkezést sem tartalmaz az ilyen végzés elleni jogegységi panasz feltételeire. A jogegységi panasz eljárás szabályai az érdemi határozat ellen benyújtott jogegységi panaszra és annak elbírálására vannak modellezve, nem egyértelmű, hogy ezek a szabályok a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz eljárásban milyen módon alkalmazhatók. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályozás ellentmondásosságát és kísérletet teszünk arra, hogy megfejtsük, a jogegységi panaszra vonatkozó rendelkezések milyen módon alkalmazandók a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz esetében.

A jogegységi panasz eljárás mint ultima ratio
2023. április 24. Szakma

A jogegységi panasz eljárás mint ultima ratio

Az egységes ítélkezési gyakorlat és a jog egységes értelmezése a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményéből levezethető olyan alkotmányos alapérték, amelynek érvényesülése a jogállami igazságszolgáltatás feltétlen ismérve. A közzétett bírósági döntésekre való hivatkozás ezen alapelvek mellett jogszociológiai okokból is szerves részét képezte a gyakorlatnak. A Kúria határozataihoz társuló kötőerő, valamint a jogegységnek az egyedi ügyekben – és az egyedi ügyeken keresztül – történő érvényesítése ugyanakkor csak 2020 áprilisában nyert intézményes formát. A jelen írás rövid áttekintést ad arról, hogy milyen megfontolások indokolhatták a jogegységi panasz eljárás bevezetését, és melyek azok a jellemzői, amelyek speciálissá teszik más jogegységesítő és jogorvoslati eszközökhöz képest. E körben különös jelentősége van a jogegységi panasz „kettős rendeltetésének”, annak a jellegzetes tulajdonságnak, hogy az eljárás az absztrakt jogegységesítés mellett, – adott esetben – megindítja a panaszosnak az eltéréssel okozott jogsérelem orvoslását is. Emellett a Jogegységi Panasz Tanács eddigi gyakorlatán keresztül arra mutatok rá, hogy az új jogintézmény nem jelenti az alsóbb fokú bíróságok vagy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntéseinek korlátlan felülmérlegelését. A döntések egybevetésére és a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés megállapítására valójában szigorú formai és tartalmi követelmények mellett kerülhet sor. A végkövetkeztetés, hogy a jogegységi panasz eljárás olyan ultima ratio, amelynek segítségével a legfőbb bírói szerv az Alaptörvényben deklarált jogegységesítő feladatát teljesíti akkor, amikor arra egyéb eszközök bármely oknál fogva nem voltak alkalmasak.

2022. február 23. Szakma

Összefogott a az Országgyűlés és a Kúria az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítéséért

A Velencei Bizottság 2021. őszén megvizsgálta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) 2020. decemberi módosítását. A CDL‑AD(2021)036. számú, 2021. október 15‑16. közötti 128. ülésszakán elfogadott vélemény üdvözölte a peres felek kezdeményezésére induló jogegységi panasz eljárást, és nem emelt kifogást a korlátozott precedensrendszerrel szemben sem, azokat a jogállamiság követelményével összhangban állóknak találta. A Bizottság ugyanakkor a Kúria vonatkozásában több javaslatot fogalmazott meg, amelyeket az Országgyűlés, illetve a Kúria megfontolt és azoknak eleget tett. A Kúria elnöke az intézkedésekről írásban tájékoztatta a Velencei Bizottság elnökét.

2021. szeptember 13. Szakma

A Kúria képviselői a Velencei Bizottsággal egyeztettek

Az online megbeszélés kiterjedt a Kúria több éves jogegységesítő tevékenysége eddigi tapasztalataira. Ezzel összefüggésben a jogegységi panaszeljárásokra és a jogalkalmazás egységét megteremtő tevékenységére, valamint az öttagú ítélkező tanácsok tagjainak kiválasztására és a tanácsok eljárására vonatkoztak a Velencei Bizottság kérdései.

2021. augusztus 25. Szakma

A felülvizsgálat engedélyezésének gyakorlati kérdései

A Pp. a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit széles jogértelmezési keretet engedve határozza meg. Az alkotmányos szempontokra tekintettel, a felek és jogi képviselőik eljárásának megkönnyítése, egy átlátható, következetes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében, továbbá több külföldi engedélyezési rendszer megoldásait is figyelembe véve a Kúria Polgári Kollégiuma új véleményt tett közzé.