Jogszabályfigyelő 2023 – 27. hét Veszélyhelyzet

Alábbi cikkünkben a 2023/98–101. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a felszámolási veszélyhelyzeti szabályozás változása mellett a rendeletek preambulumszerű bevezetéséről és a jogegységi panasz előterjeszthetőségének a kérdéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Felszámolási értékesítés veszélyhelyzeti szabályai
2. A rendeletek szövegében is szerepelnek preambulumjellegű szövegrészek
3. Eljárási kérdésekben is lehet jogegységi panasszal élni

  

Felszámolási értékesítés veszélyhelyzeti szabályai

Ismét változtak a felszámolási eljárás során történő értékesítés veszélyhelyzeti szabályai. A változások a módosító rendelet kihirdetését követő naptól (2023. július 6-ától) hatályosak.

• Joganyag: 129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól
• Módosította: 290/2023. (VII. 5.) Korm. rendelet
• Megjelent: MK 2023/99. (VII. 5.)
• Hatályos: 2023. 07. 06.
• Megjegyzés: új jogszabály

  

A rendeletek szövegében is szerepelnek preambulumjellegű szövegrészek

A leköszönő igazságügyi miniszter által jegyzett, alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítás célja, annak előírása, hogy a jövőben minden törvény szerepeljen preambulummal, illetve a rendeletek bevezető részébe is legyenek „preambulum jellegű szövegezési elemek” – derül ki a módosításhoz fűzött előterjesztői indokolásból. Az előterjesztő rámutat arra is, hogy a közjogi hagyományok alapján csak az Alaptörvény és a törvények esetében használható a preambulum elnevezés, „a rendeletek esetében a »bevezetés« új fogalma szolgál e jogintézmény leírására, ezzel is fenntartva a rendeletek jogforrási sajátosságainak megkülönböztetettségét.”

• Joganyag: 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről
• Módosította: 8/2023. (VII. 4.) IM rendelet
• Megjelent: MK 2023/98. (VII. 4.)
• Hatályos: 2023. 07. 05.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

  

Eljárási kérdésekben is lehet jogegységi panasszal élni

Devizahiteles (árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos) jogegységi panasz eljárásban a Kúria a korábban közzétett határozattól való eltérés indokoltságának a megállapítása mellett rögzítette, hogy eljárási kérdésekben is lehet jogegységi panasszal élni.

Az alperesi jogegységi panasz elsődlegesen ugyanis eljárásjogi kérdésen alapult, nevezetesen, hogy: „[…] a Kúriának a kialakult joggyakorlata alapján a felperesek által a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet hivatalból el kellett volna utasítania, vagy a jogerős ítéletet az árfolyamkockázat tekintetében nem kellett volna vizsgálnia, mert abban a kérelmezők nem jelölték meg pontosan az adekvát jogszabályt – a régi Ptk. 209/B. § (1) bekezdését – amelynek a megsértését állították és az  azzal kapcsolatos indokaikat sem adták elő. A régi Ptk. 209. § (1) bekezdésére is csak annyiban hivatkoztak, hogy „nehezményezték”, hogy az árfolyamkockázati tájékoztatót a bíróságok nem találták tisztességtelennek.”

A Jogegységi Panasz Tanács álláspontja szerint azonban – a 2006 márciusát követően kötött devizahitel-szerződések esetén – a Kúria joggyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésként az 1959-es Ptk. 209. § (1) bekezdését „[…] szükséges és egyben elegendő is megjelölni ahhoz, hogy a Kúria érdemben vizsgálhassa az ügy tárgyát képező árfolyamkockázati tájékoztató megfelelő voltát.”

A jogegységi panasz határozat indokolása szerint a fentiekben jelzett hiányosság nem vezethet alappal a felülvizsgálati kérelem hivatalból történő elutasítására, mert a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperesek megjelöltek jogszabálysértést és konkrét jogszabályhelyet, illetve kifejtették az indokaikat. „A jogszabályhely téves megjelölése ez esetben, figyelemmel arra, hogy a felperesek ugyanakkor az alperes által hiányolt jogszabályi rendelkezéssel tartalmilag lényegében azonos megsértett jogszabályhelyet jelöltek meg, a Kúria hivatkozott gyakorlata szerint – és a régi Pp. 272. § (3) bekezdése alapján – nem vezethetett ehhez a jogkövetkezményhez. Mindezekre figyelemmel az sem lett volna a hivatkozott joggyakorlatnak megfelelő eljárás a Kúria tanácsa részéről, ha ezt a kérdést érdemben nem vizsgálja, mert a nyilvánvaló elírás figyelmen kívül hagyása mellett az elvárt, szükséges, de egyben elegendő tartalmi elemekkel e tekintetben a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem rendelkezett. Megállapítható tehát, hogy az alperes által felvetett jogkérdésben a jogegységi panasszal támadott határozatában a Kúria nem tért el a hivatkozott precedens határozatoktól és a Kúria általános joggyakorlatától, az elírás, a jogszabályhely téves megjelölésének értékelése kérdésében pedig az alperes nem hivatkozott eltérő eseti döntésekre, így ennek vizsgálata nem képezhette ennek az eljárásnak a tárgyát.” {Indokolás [28] bekezdés.}

Anyagi jogi kérdést illetően a jogegységi panasz tanács rögzítette, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések esetében a 2/2014 PJE alapján is vizsgálható és megállapítható a tisztességtelenség akkor, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos és nem volt érthető.

• Joganyag: Jpe.II.60.040/2022/7. számú határozat a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának jogegységi hatályú határozata
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2023/98. (VII. 4.)
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

---