Munkamegosztási megállapodást írt alá az OBH és az OBT elnöke


Munkamegosztási megállapodást írt alá Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke pénteken, Budapesten. Az egyezményben rögzítik, hogy az OBH miként támogatja az önálló jogi személyiséggé vált OBT-t a szervezetépítésben.

Senyei György, az OBH elnöke a megállapodás aláírását követő sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a Magyarországot megillető 27 milliárd eurós támogatás feltétele volt az igazságügyi reform, az Országgyűlés pedig ennek érdekében elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosítását. Ennek alapján az OBT jogi személyiséggé vált és önálló központi költségvetési szerv lett.

A jogszabály június 1-jével hatályba lépett és jelentősen megváltoztatta a bíróságok központi igazgatásának működését – ismertette. Kiemelte: a jogszabály az OBT-t a korábbi „ellenőrzési funkcióból” egy sajátos együttdöntési folyamat részesévé tette, az úgynevezett kötelező vélemény bevezetésével.

Az új jogszabály szerint az OBT jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezik, és bővülnek a feladatai, a munkáját pedig titkárság segíti. Ennek kialakítását az úgynevezett inkubációs időszak alatt az OBH segíti, ennek részleteiről szól az aláírt megállapodás – tette hozzá Senyei György.

Hangsúlyozta: a jövőben az OBH-nak és az OBT-nek a jogszabályi keretek között, a jogszabályban előírt együttműködés alapján kell teljesítenie az alaptörvényi kötelezettséget, a bíróságok központi igazgatását. A hivatal elnöke kiemelte: az Országgyűlés eleget tett az igazságszolgáltatási reform bevezetésével az Európai Unió által megszabott feltételeknek, „az igazságszolgáltatáson ezt követően nem múlhat a Magyarországot megillető 27 milliárd eurós uniós támogatás kifizetése”.

Matusik Tamás, a bírói tanács elnöke emlékeztetett arra: Magyarországon 2012 óta a bírósági igazgatási feladatok jelentős részét az OBH látja el, a bíróságok szakmai igazgatásáért a Kúria felel, az OBT pedig felügyelte az OBH elnökének igazgatási tevékenységét. Elmondta, az OBT a működése során azt tapasztalta, a jogszabályi háttér és az testület „gyengére tervezett státusza” nem teszi lehetővé, hogy ezeket az ellenőrzési hatásköröket hatékonyan és kellő szervezeti függetlenséggel tudja gyakorolni.

Jelezte: emellett hatásköri viták voltak a korábbi, valamint kisebb súllyal a jelenlegi OBH-val is, ezeket nem tudták feloldani, ezért többször is javasolták a rendszer átalakítását.

Matusik Tamás hozzátette, az igazságügyi törvények módosításakor az OBT jelezte, hogy a testület jogi személyiséggé válása miatt szükséges egy átmeneti, úgynevezett inkubációs időszak bevezetése, ez alatt az OBH gondoskodik arról, hogy az OBT ki tudja építeni a saját titkárságát, jogi személyiségét és el tudja kezdeni az önálló gazdálkodást.

Ennek időtartamát kilenc hónapban határozta meg a törvény, amely előírta azt is, hogy a két elnöknek meg kell állapodnia a munkamegosztás részleteiről – jegyezte meg. Csontos Katalin, az OBT elnökhelyettese kiemelte: az önálló jogalanyiság és a kötelező érvényű véleménynyilvánítási jog, amit a jogszabály alapján megkapott az OBT, fontos eszköze annak, hogy a testület hatékonyan és kellő autonómiával töltse be alkotmányos feladatait.

Közölte, az OBH az inkubációs időszak alatt támogatja az OBT-t az önálló szervezet kiépítésében, a többi között segíti a titkársági, adminisztrációs teendőket, biztosítja a szükséges infrastruktúrát, informatikai hátteret, és intézi az OBT irodáinak felújítását.

Csontos Katalin elmondta: az OBH lehetővé tette, hogy az épületét székhelyként használhassa az OBT, elkészült a bírói tanács alapító okirata, és a Magyar Államkincstár június 23-án törzskönyvi nyilvántartásba is vette az OBT-t. A testület jóváhagyta az intézményi költségvetését is. A következő feladat az úgynevezett intézményi hivatali kapu megnyitása és a titkársági alkalmazottak felvétele lesz – jegyezte meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.

2024. június 6.

EP választás 2024: ki, hol és mire szavazhat?

Vasárnap az önkormányzati választásokkal egy időben került sor az európai parlamenti választásra is. Cikkünkben bemutatjuk, kik, hol és mire is szavazhatnak az EP választáson.