A Kúria képviselői a Velencei Bizottsággal egyeztettek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online megbeszélés kiterjedt a Kúria több éves jogegységesítő tevékenysége eddigi tapasztalataira. Ezzel összefüggésben a jogegységi panaszeljárásokra és a jogalkalmazás egységét megteremtő tevékenységére, valamint az öttagú ítélkező tanácsok tagjainak kiválasztására és a tanácsok eljárására vonatkoztak a Velencei Bizottság kérdései.

A felek részletesen kitértek – a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait is figyelembe vevő – hatályos jogi szabályozás kialakulásának egyes fázisaira. A Kúria tájékoztatta a jelentéstevőket arról, hogy a jogegységi panasztanács kialakítása a bírói testületekkel folytatott konzultációt követően az objektivitás és a legnagyobb fokú automatizmus jegyében történt. Működtetése is ugyanezen szempontok mentén zajlik.

A Velencei Bizottság érdeklődésére a Kúria képviselői elmondták, hogy a Kúria 2021-es évi tapasztalatai szerint a Kúria a jogegységet biztosítani tudja, ami alkotmányos meghatározottságánál fogva egyik fő feladata. Szintén kitértek arra, hogy a Kúria bíráit nem az elnök választja ki, a pályázatok elbírálásában döntéshozó szerepe a kollégiumoknak és a bírói tanácsnak van.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.