Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az online megbeszélés kiterjedt a Kúria több éves jogegységesítő tevékenysége eddigi tapasztalataira. Ezzel összefüggésben a jogegységi panaszeljárásokra és a jogalkalmazás egységét megteremtő tevékenységére, valamint az öttagú ítélkező tanácsok tagjainak kiválasztására és a tanácsok eljárására vonatkoztak a Velencei Bizottság kérdései.
A felek részletesen kitértek – a Velencei Bizottság korábbi ajánlásait is figyelembe vevő – hatályos jogi szabályozás kialakulásának egyes fázisaira. A Kúria tájékoztatta a jelentéstevőket arról, hogy a jogegységi panasztanács kialakítása a bírói testületekkel folytatott konzultációt követően az objektivitás és a legnagyobb fokú automatizmus jegyében történt. Működtetése is ugyanezen szempontok mentén zajlik.
A Velencei Bizottság érdeklődésére a Kúria képviselői elmondták, hogy a Kúria 2021-es évi tapasztalatai szerint a Kúria a jogegységet biztosítani tudja, ami alkotmányos meghatározottságánál fogva egyik fő feladata. Szintén kitértek arra, hogy a Kúria bíráit nem az elnök választja ki, a pályázatok elbírálásában döntéshozó szerepe a kollégiumoknak és a bírói tanácsnak van.
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!