Dokumentumfilm készült a szegedi igazságügyi palotáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pincétől a padlásig – időutazás az Igazságügyi Palotában címmel dokumentumfilm készült a Szegedi Törvényszék a városképet is meghatározó műemlék épületéről.

A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés során számos közintézmény épületének kialakításáról született döntés, így készült el a színház, a postapalota és szegedi Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Palota is. Az épület tervezője Meixner Károly és Ney Béla voltak. A telket a város ingyenesen biztosította, az egy évig tartó kivitelezés költsége pedig 144 ezer forint volt. A kétemeletes neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adták át.

A palota nagyobb átalakítása 1904 és 1906 között Wagner Gyula tervei alapján zajlott le, ekkor készült el az esküdtszéki terem, amely ma díszteremként működik. Az épülethez és a szegedi esküdtszéki bíráskodáshoz kötődik a korszak egyik leghíresebb ügye, Haverda Mariska és társainak pere.

szegedi

Az épület nagyobb rekonstrukcióját az 1970-es évek első felében végezték el, ekkor alakították ki az udvaron az évtizedeken át a bíróság mellett a szomszédos színházat is kiszolgáló fűtőművet is.

Az épület földszintjén jelenleg a Szegedi Járásbíróság, első emeletén a Szegedi Törvényszék működik, a második emeleten pedig a törvényszék és a járási ügyészség munkatársai osztoznak. A harmadik emeleten az egykori zárkasor helyén az ügyészség munkatereit alakították ki.

A dokumentumfilm nézői megismerhetik az igazságügyi palota felújításának terveit is. Ezek alapján az ingatlan alapterülete az udvar befedésével a jelenlegi 10-ről 12,5 ezer négyzetméterre nő, és egy korszerű, a 21. század követelményeinek megfelelő épület szolgálja majd az igazságügyet.

A film forgatókönyvírója, rendezője Szabó Zoltán Attila, operatőre Erdős Péter és Takács Bence voltak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.