Dokumentumfilm készült a szegedi igazságügyi palotáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pincétől a padlásig – időutazás az Igazságügyi Palotában címmel dokumentumfilm készült a Szegedi Törvényszék a városképet is meghatározó műemlék épületéről.

A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés során számos közintézmény épületének kialakításáról született döntés, így készült el a színház, a postapalota és szegedi Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Palota is. Az épület tervezője Meixner Károly és Ney Béla voltak. A telket a város ingyenesen biztosította, az egy évig tartó kivitelezés költsége pedig 144 ezer forint volt. A kétemeletes neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adták át.

A palota nagyobb átalakítása 1904 és 1906 között Wagner Gyula tervei alapján zajlott le, ekkor készült el az esküdtszéki terem, amely ma díszteremként működik. Az épülethez és a szegedi esküdtszéki bíráskodáshoz kötődik a korszak egyik leghíresebb ügye, Haverda Mariska és társainak pere.

Az épület nagyobb rekonstrukcióját az 1970-es évek első felében végezték el, ekkor alakították ki az udvaron az évtizedeken át a bíróság mellett a szomszédos színházat is kiszolgáló fűtőművet is.

Az épület földszintjén jelenleg a Szegedi Járásbíróság, első emeletén a Szegedi Törvényszék működik, a második emeleten pedig a törvényszék és a járási ügyészség munkatársai osztoznak. A harmadik emeleten az egykori zárkasor helyén az ügyészség munkatereit alakították ki.

A dokumentumfilm nézői megismerhetik az igazságügyi palota felújításának terveit is. Ezek alapján az ingatlan alapterülete az udvar befedésével a jelenlegi 10-ről 12,5 ezer négyzetméterre nő, és egy korszerű, a 21. század követelményeinek megfelelő épület szolgálja majd az igazságügyet.

A film forgatókönyvírója, rendezője Szabó Zoltán Attila, operatőre Erdős Péter és Takács Bence voltak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 8.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos változással kell számolni

Klasszikus salátatörvény-tervezetet terjesztett az Országgyűlés elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címmel kedd délután; a szöveg 152 oldalas.