
Közölhető-e videófelvétel a tüntető kiskorúakról?
Egy édesapa azért fordult a NAIH-hoz, mert a gyermekéről videófelvétel készült, amint tanítási időben az iskola előtti élőláncban vesz részt.
Egy édesapa azért fordult a NAIH-hoz, mert a gyermekéről videófelvétel készült, amint tanítási időben az iskola előtti élőláncban vesz részt.
Ami a tényállást illeti, a felperes ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3-án 23:00 órától 2022. július 24-én 23:00 óráig „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” címen gyűlést kíván szervezni Budapesten a Gesztenyés kertben. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani, ezért több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat a felperes elutasított. Az alperes döntése Az alperes úgy döntött, hogy a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. A határozat az eredetileg kért időpontok közül kivett időpontokat, és további korlátozásként rögzítette, hogy hétfői napokon 00:00 órától 16:00 óráig, kedd és csütörtöki napokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki napokon 8:00 órától 17:00 óráig terjedő időintervallum kivételével az installáció és kellékeinek felállítása nélkül, illetve pénteki napokon 17:00 órától vasárnap 24:00 óráig az installáció és kellékeinek felállítása mellett jogosult a gyűlést megtartani. A gyűlés alól kivett időintervallumokban a felperes köteles a gyűlés helyszínének eredeti állapotát visszaállítani, s amennyiben ennek a felperes nem tesz eleget, úgy a…
Három ügyet tárgyalt az Alkotmánybíróság a médiában és a közvéleményben „dudálós” tüntetésként elhíresült tiltakozó megmozdulásokkal összefüggésben. A demonstrálók alkotmányjogi panaszokkal fordultak az Alkotmánybírósághoz. A testület mindegyik ügyben elutasította az indítványokat.
A Kúria elnöke Dr. Varga Zs. András tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy hogyan érintették a Kúriát 2020-ban a jogszabályi változások.
Az olyan vonulásos rendezvény bejelentése, amelyik demonstratív voltában alkalmas arra, hogy a kisebbségekben, illetve az odatartozó személyekben az adott közösséghez való tartozásuk okán félelmet keltsen, megalapozza a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását. Ha a gyülekezési hatóság részéről az egyeztetési eljárás során személyes meghallgatás szükséges, a felektől elvárható az időpont szükség szerinti egyeztetésében való kölcsönös és tényleges együttműködés – a Kúria eseti döntése.
Az Alkotmánybíróság egy, a jogalkotónak címzett alkotmányos követelmény megfogalmazásával elbírálta a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) és (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt, amelynek tárgya az általános gyülekezési tilalom fennállása volt a veszélyhelyzet idején. A döntéshez Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Számos lazítást hozott a hétvége maszkviselés, kijárási korlátozás, esküvők, sportolás,az üzletek nyitva tartása és a zenés, táncos rendezvények terén, de megtartható váltak a demonstrációk is.
A BVerfG az elmúlt egy évben a COVID válsággal összefüggésben, részben sürgősséggel számos kérdést megválaszolt. De legalább ennyit nyitva is hagyott. Nem csak ezekre kell még választ adnia. Meg kell birkóznia a keresetek újabb áradatával is, amelyek az újabb, november óta tartó lockdown miatt érkeznek Karlsruhéba.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki az emberi jogok megsértése miatt az orosz tüntetéseken.
Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az – egyéb feltételek fennállása esetén – a gyülekezési törvény szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie – a Kúria eseti döntése.