Bejegyzések gyülekezési jog címkével


2022. október 7. Szakma

Sátor gyűlés

Ami a tényállást illeti, a felperes ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3-án 23:00 órától 2022. július 24-én 23:00 óráig „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” címen gyűlést kíván szervezni Budapesten a Gesztenyés kertben. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani, ezért több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat a felperes elutasított.   Az alperes döntése Az alperes úgy döntött, hogy a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. A határozat az eredetileg kért időpontok közül kivett időpontokat, és további korlátozásként rögzítette, hogy hétfői napokon 00:00 órától 16:00 óráig, kedd és csütörtöki napokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki napokon 8:00 órától 17:00 óráig terjedő időintervallum kivételével az installáció és kellékeinek felállítása nélkül, illetve pénteki napokon 17:00 órától vasárnap 24:00 óráig az installáció és kellékeinek felállítása mellett jogosult a gyűlést megtartani. A gyűlés alól kivett időintervallumokban a felperes köteles a gyűlés helyszínének eredeti állapotát visszaállítani, s amennyiben ennek a felperes nem tesz eleget, úgy a…

2022. február 2. Szakma

Az Alkotmánybíróság elutasította a „dudálós” tüntetőket

Három ügyet tárgyalt az Alkotmánybíróság a médiában és a közvéleményben „dudálós” tüntetésként elhíresült tiltakozó megmozdulásokkal összefüggésben. A demonstrálók alkotmányjogi panaszokkal fordultak az Alkotmánybírósághoz. A testület mindegyik ügyben elutasította az indítványokat.

Együttműködési kötelezettség és a vonulásos demonstrációk korlátozhatósága
2021. november 19. Szakma

Együttműködési kötelezettség és a vonulásos demonstrációk korlátozhatósága

Az olyan vonulásos rendezvény bejelentése, amelyik demonstratív voltában alkalmas arra, hogy a kisebbségekben, illetve az odatartozó személyekben az adott közösséghez való tartozásuk okán félelmet keltsen, megalapozza a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását. Ha a gyülekezési hatóság részéről az egyeztetési eljárás során személyes meghallgatás szükséges, a felektől elvárható az időpont szükség szerinti egyeztetésében való kölcsönös és tényleges együttműködés – a Kúria eseti döntése.

AB: nem alkotmányellenes az általános gyülekezési tilalom, de rendszeres felülvizsgálatra szorul az indokoltsága

Az Alkotmánybíróság egy, a jogalkotónak címzett alkotmányos követelmény megfogalmazásával elbírálta a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) és (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt, amelynek tárgya az általános gyülekezési tilalom fennállása volt a veszélyhelyzet idején. A döntéshez Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

Mi minősül gyűlésnek a gyülekezési törvény szerint?
2021. január 8. Napi

Mi minősül gyűlésnek a gyülekezési törvény szerint?

Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az – egyéb feltételek fennállása esetén – a gyülekezési törvény szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie – a Kúria eseti döntése.