Közölhető-e videófelvétel a tüntető kiskorúakról?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy édesapa azért fordult a NAIH-hoz, mert a gyermekéről videófelvétel készült, amint tanítási időben az iskola előtti élőláncban vesz részt.

1. Az alapügy

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) részére érkezett beadványban egy édesapa bejelentette, hogy a […] Gimnázium diákjai élőlánc alkotásával kívánták megakadályozni, hogy a tanárok bemenjenek és
tanítsanak. Az élőláncban részt vett a bejelentő 14. életévét be nem töltött gyermeke is, amelyről videófelvétel is készült. A bejelentő nem járult hozzá ahhoz, hogy gyermeke az iskola falain kívül tartózkodjon, a házirendbe ütköző módon viselkedjen, részt vegyen a tiltakozásban, valamint, hogy róla videófelvételek készüljenek. A bejelentő tiltakozott az ellen, hogy gyermekét politikai célokra használják fel.

2. A NAIH döntése

válaszában közölte, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei egy korábban közzétett közös közleményükben a gyermekek jogainak védelmével összefüggésben kifejtették, hogy az Alaptörvény rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a szülőknek pedig joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. A gyermeket főszabályként minden olyan alapjog megillet, mint bármely más embert.

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye – amelyet Magyarország 1990-ben írt alá, és az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki – a gyermekek véleménynyilvánításhoz való jogával összefüggésben kimondja, hogy az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára
biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.

Azt a gyermeket tekintjük az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen véleményt alkotni. A gyermekek véleménynyilvánítási jogához szorosan kapcsolódik a megfelelő tájékoztatáshoz való joguk is. Ez a jog magában foglalja a gyermekek információhoz, ismeretekhez jutásának jogát, de magában foglalja azt az állami kötelezettséget is, hogy biztosítson védelmet a káros hatások ellen.

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek egyesülési és békés gyülekezési jogával összefüggésben az Egyezmény kimondja, hogy az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészségügy és a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyermek részvétele ezeken a rendezvényeken csak önkéntes lehet, illetve ilyen események szervezője csak 18. életévét betöltött személy lehet.

A NAIH álláspontja szerint, mivel a kifogásolt felvételt pár órán/napon belül törölték, a Hatóság a vizsgálatát – mivel az annak folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn – az Infotv. 53. § (5) b) pontja alapján megszünteti, tekintettel arra, hogy a felvétel készítésének és közzétételének körülményei, indokai a Hatóság nyomozati jogkörének hiányában nem állapíthatóak meg.

A jövőre nézve a NAIH tájékoztatta a bejelentőt, hogy a kifogásolt tartalmakat jelenteni lehet a Facebook felé, illetve lehet kérni azok törlését is. A Facebook (regisztráció és bejelentkezés nélkül is elérhető) súgóközpontjának1 a „Szabályok és jelentések” menüpont „Visszaélés jelentése” alpontjában2 információt talál arról, hogy milyen esetekben és hogyan lehet bejelentést tenni a közösségi oldalhoz. Elsődlegesen az adatkezelőhöz kell tehát fordulni a panasszal.

(naih.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.