Bejegyzések a ‘véleménynyilvánítás szabadsága’ címkével ellátva

Bűnüldözési céllal gyűjthetők a telefonos ügyféladatok

A német jog a telefontársaságok törvényi kötelezettségévé tette, hogy előfizetőik mellett az eldobható (feltöltőkártyás) SIM-kártyák birtokosainak alapvető személyes adatait is tárolják. A Bíróság 6:1 arányban úgy értékelte, hogy beépített garanciális előírások, így a szövetségi és tartományi adatvédelmi biztosok felügyeleti jogköre és a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítékot nyújtanak a visszaélés ellen, így a vitatott előírások nem sértik az Egyezményt.

Készíthetők felvételek a kórházakban

Mind formai, mind pedig tartalmi értelemben aggályos, amennyiben a kórházakban a felvételkészítés általános tilalmát belső házirendben rendelik el – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy budapesti kórházat érintő ügyben.

Nem lehet központilag korlátozni az iskolák nyilatkozati jogát

A jogállamiság elvével ellentétes, ha az oktatásirányító szerv kötelező erővel ad ki hírzárlat elrendelésével kapcsolatos „eljárásrendet” az oktatási intézményeknek, miközben hiányzik a jogalkotási felhatalmazása – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Vizsgálata szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2018-ban kiadott, minden iskolai ügyben, általánosan a véleménykifejezést hozzájáruláshoz kötő eljárásrendje a véleménynyilvánítás szabadságát sérti. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a többi között a kiadott eljárásrend visszavonására kérte fel az NSZFH elnökét.

Szigorú zászlóégetési tilalom jön Németországban

Németországi tüntetéseken mind gyakrabban égnek zászlók. A kormány a zászlóégetési tilalom kiterjesztését javasolja, ám a tervezet alkotmányossága kérdéses.

A német kormány szigorúbban lépne fel a jogsértő online tartalmak ellen

A német kormány szerdán jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely kötelezi a nagyobb közösségi média platformokat, hogy a felületükön közzétett gyűlöletbeszédről értesítsék a rendőrséget.

Megsértették a Kutyapárt véleménynyilvánítási jogát

Az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette a Kutyapárt szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor megtiltotta számára a Szavazz érvénytelen appon keresztüli szabad véleménynyilvánítást.

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?

Az EJEB szerint mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez.

Állatkísérletről és botoxról döntött az EJEB

A svájci médiahatóság megállapította, hogy a botoxos plasztikai kezeléssel foglalkozó, egészségügyi tájékoztató műsorban meg kellett volna említeni, hogy a készítmények előállítása során állatokon tesztelik az erős idegmérget. A Bíróság szerint a médiahatóság javaslata annak érdekében született, hogy a nézők megalapozott véleményt alkothassanak a kezelésről. Szankciók hiányában ez nem tekinthető a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozásnak.

Újságírót nem lehet menekülttáborból egyéni mérlegelés nélkül kitiltani

2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.

Kötelező akadálymentesíteni a mozit?

Egy filmet, amit az egész városban csak egy moziban vetítettek, a mozirajongó kerekesszékes kérelmező nem tudott megnézni, mert a mozi nem akadálymentesített, és a mozi azt sem engedte meg, hogy a kérelmező a vendégektől segítséget kérjen. Az EJEB szerint a magánélethez és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő jog sem sérült az ügyben, mert a kérelmező más mozikban és egyébként más módokon kellően gazdag társasági életet élhet, így az emberi kapcsolatai nem szűkülnek be olyan mértékben, ami az Egyezménybe ütközne. Az ügyben az érdeksérelem nem volt annyira súlyos, hogy az hátrányos megkülönböztetésnek minősüljön.