Veszélyben az internet szabadsága
Az EP hétfőn fogadta el az szerzői jogi irányelv, amely a GPDR hatálybalépése óta a legnagyobb változást hozza majd az internet világában.
Az EP hétfőn fogadta el az szerzői jogi irányelv, amely a GPDR hatálybalépése óta a legnagyobb változást hozza majd az internet világában.
Ami a tényállást illeti, a terhelt 2015 nyarán a hajnali órákban az egyik hirdetőtáblán található nemzeti konzultációs plakátot lefestette. Még ugyanazon a hajnalon az otthonában a rendőrök intézkedés alá vonták. A terhelt az intézkedő rendőröket becsületük csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette, több alkalommal a miniszterelnök kutyáinak nevezte őket és anyjukat szidta, holott ennek abbahagyására a két sértett többször is felszólította. Az első- és másodfokú eljárás A járásbíróság becsületsértés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A felülvizsgálati kérelem A terhelti álláspontja szerint a cselekménye nem bűncselekmény, az egyrészt a közhatalmat gyakorló rendőröknek ebbéli minőségükben foganatosított intézkedésével szemben kifejtett kritikai megnyilvánulás, másrészt az állam által bérelt kormányzati kommunikációt megjelenítő hirdetési felületen egy aktuális közügyben kifejtett politikai véleménynyilvánítás volt. Alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva kifejtette, hogy a szólásszabadság demokratikus funkciójából kifolyólag a közhatalmat gyakorló személyek alkotmányosan védett magánszférája másokénál jóval szűkebb. Ekként a közhatalmat gyakorló személyeket e minőségükben ért bírálatok vonatkozásában kizárólag az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusát érintő, az emberi mivolt "legbensőbb lényegét sértő" közlések szorulnak ki a véleményszabadság védelméből. Csak azok a közéleti vitában kifejtett vélemények…
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
A testület azt vizsgálta: milyen szempontok alapján minősülhet egy tettleges megnyilvánulás véleménynyilvánításnak, és ennek nyomán védendő-e a szólásszabadság körében az, ha valaki festékkel önt le egy emlékművet.
Alábbi cikkünkben a 2018/130–132. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.