Mesterséges intelligencia a jogszolgáltatásban
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megvétózta a lengyel elnök a külföldi részesedésű média működéséről szóló törvény módosítását. Andrzej Duda a jogszabály által kiváltott negatív bel- és külpolitikai visszhangra hivatkozott.
„Osztom honfitársaim többségének aggodalmait, hogy nincs szükségünk újabb nyugtalanító, megosztó ügyre” – jelentette ki a lengyel államfő. Döntésében a Lengyelország szövetségesei iránti kötelezettségeire is hivatkozott – írja az MTI.
Duda újságíróknak elmondta: osztja a szólásszabadsággal kapcsolatos aggodalmakat a módosítással kapcsolatban. A törvényjavaslat aláírása, törvénybe iktatása árthat országa és legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok közti kapcsolatoknak – hangsúlyozta.
A december 17-én a szejmben megszavazott, most megvétózott előírásokat többen az amerikai tulajdonú, ellenzéki beállítottságú TVN24 hírtelevízió ellen irányuló lépésként értelmezték. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője akkori nyilatkozatában közölte:
Az Egyesült Államokat mély aggodalommal tölti el egy olyan törvény elfogadása, amely aláássa a véleménynyilvánítás szabadságát, gyengíti a média szabadságát és a külföldi befektetők tulajdonjogokba és a szerződések szentségébe vetett bizalmát Lengyelországban.
Duda most arra hívta fel a parlamenti képviselőket, hogy „megfelelő” és „rendezett” megoldásokat fogadjanak el a külföldi tulajdonú médiáról.
Az államfő, aki a Kaczynski-féle konzervatív kormánypárt, a PiS politikusa, már korábban is azt mondta, hogy a külföldi tulajdonú médiacsoportok felvásárlására piaci feltételek mellett, nem pedig „kényszermegoldásokkal” kell sort keríteni. Ezzel is jelezte, hogy vétót emelhet a törvényjavaslat ellen.
Erre szólították fel őt egyébként azok a tüntetők is, akik egy héttel ezelőtt több, mint száz városban demonstráltak a törvény módosítása ellen.
„Itt nem csak egy csatornáról van szó. Cenzúráznák az internetet és kísérletet tennének minden független információforrás megszüntetésére. Ezt nem fogjuk hagyni” – mondta akkori beszédében Rafal Trzaskowski varsói polgármester, korábbi ellenzéki elnökjelölt.
Az Európai Bizottság is úgy vélekedett a törvényjavaslatról, hogy az újabb negatív jelzést küld a jogállamiságról és a demokratikus értékek tiszteletben tartásáról Lengyelországban.
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
A képviselők a március 13-i zárószavazáson zöld utat adtak az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályoknak – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!