Több eljárást kezdeményezett a rendőrség a bejelentés nélkül tartott gyűlések miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendőrség több eljárást kezdeményezett a hétfőn bejelentés nélkül tartott budapesti gyűlések kapcsán – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata csütörtökön a police.hu-n.

A közleményben azt írták, hogy a Belügyminisztérium épülete előtt hétfő reggel be nem jelentett gyűlést tartottak, amelynek a szervezőjével szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt indított eljárást.

Hétfő délután egy bejelentett, jogszerű gyűlés volt a minisztérium előtt, amelynek befejezése után többen a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol újabb, be nem jelentett gyűlést tartottak. A szervezővel szemben ebben az esetben is gyülekezési joggal visszaélés miatt indult szabálysértési eljárás – ismertette az ORFK.

Hozzátették: a Karmelita kolostornál összegyűlt demonstrálók közül többen erővágóval, más eszközökkel és testi erővel szándékosan megrongáltak több kerítéselemet. Az eset kapcsán a BRFK rongálás vétség elkövetése miatt indított büntetőeljárást.

Kitértek arra, hogy „amikor a be nem jelentett gyűlés agresszíven fellépő résztvevői a kordon feldöntésével már a rendőrök testi épségét veszélyeztették, az egyenruhások könnygázt alkalmaztak”. A rendőrség – a rendelkezésre álló adatokat értékelve – hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen – közölték.

„Ahogyan minden esetben, így a fent említett rendőri intézkedéseket követően is a parancsnoki vizsgálat tárgyát képezte a kényszerítő eszköz alkalmazása, amely jog-, és szakszerű volt” – fogalmaztak. Egyúttal jelezték, hogy a rendőrség vizsgálja a kényszerítő eszköz alkalmazását kiváltó okokat, továbbá azt is, hogy amiatt kell-e szabálysértési vagy büntető feljelentést tennie.

Az ORKF arra hívta fel a figyelmet, hogy „a gyülekezési jog gyakorlása senkit nem mentesít más (szabálysértési, büntető) törvények hatálya alól. A tényállás ismeretében a lehetséges jogkövetkezmény mindenkire egyformán vonatkozik, függetlenül a személy – vagy jogsértés esetén az elkövető – jogállásától”.

Gyülekezés esetén egyes bűncselekmények vonatkozásában akár a csoportos elkövetés is megvalósulhat – sorolták. A közleményben leszögezték: „a rendőrség soha nem alkalmazott kényszerítő eszközt megfélemlítés céljából”. Kizárólag a rendőrségről szóló törvényben előírt esetekben, az arányosság elvét figyelembe véve alkalmaznak kényszerítő eszközt – fűzték hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

„Mit lájkol a gyerek?” – a szülőket segíti az NMHH új kiadványa

A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló „Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt „Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki. Az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.