A kiemelkedően fontos közérdek értelmezése – fontos ítéleti megállapítások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék 103.K.701.404/2022/25. számú ítéletében részletes indokolást közöl a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti jogalap vonatkozásában, továbbá fontos megállapításokat tartalmaz a Kbt. 137. § (3) bekezdésében szabályozott kiemelkedően fontos közérdek értelmezése tekintetében is.

Az ítélet rögzíti, hogy a KJD2019.25. döntés iránymutatása szerint a kiemelkedően fontos közérdek megállapíthatósága szempontjából alapvető jelentősége az ajánlatkérő által a szerződéssel elérni kívánt célnak, a szolgáltatás rendeltetésének van. Ezt azonban önmagában az nem alapozza meg, ha a szerződés jogszabály által közfeladatnak minősített tevékenység elvégzésére irányul, így magából a közérdekű közfeladat ellátásából nem következik, hogy a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. Fontos, hogy a közüzemi szolgáltatási minőség sem eredményez automatikus megállapíthatóságot a kiemelkedően fontos közérdek fennállására vonatkozóan. A döntés kimondja: a Kbt. 137. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés a Kbt. 137. § (1) bekezdéséhez képest kivételes esetet rendez és célja, hogy a szerződés semmisségéből eredő jövőbeni súlyos joghátrányokat kiküszöbölje, védelmet biztosítson a semmisség jogkövetkezményeivel szemben.

Alkalmazásához nem elegendő, hogy a szerződés közérdeket szolgál, hanem a szerződés további teljesítéséhez kell fűződnie kiemelkedően fontos közérdeknek a jogszabály szerint. A védelem biztosításának feltétele, hogy a felek igazolják, hogy ennek hiányában a kiemelten fontos közérdek sérelmének veszélye fennáll. A perbeli esetben a szerződés már a határozathozatal időpontjában teljesített volt, vagyis a szerződéssel elért cél megvalósult. A szerződés semmissége megállapításának nem lehet visszamenőleges hatása, hiszen a szerződéses időszak már eltelt, a szolgáltatás megvalósult.

(kozbeszerzes.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.