A BVerfG az elmúlt egy évben a COVID válsággal összefüggésben, részben sürgősséggel számos kérdést megválaszolt. De legalább ennyit nyitva is hagyott. Nem csak ezekre kell még választ adnia. Meg kell birkóznia a keresetek újabb áradatával is, amelyek az újabb, november óta tartó lockdown miatt érkeznek Karlsruhéba.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalmát fejezte ki az emberi jogok megsértése miatt az orosz tüntetéseken.
Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az – egyéb feltételek fennállása esetén – a gyülekezési törvény szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie – a Kúria eseti döntése.
Veszélyhelyzet idején a generális tilalom kizárja, hogy a gyülekezési hatóság mérlegelje az egyedi ügy sajátos körülményeit.
Ezúttal négy emberi jogát is megsértették az orosz hatóságok.
Az alkotmánybíróság döntése értelmében tovább kellene szigorítani Lengyelország abortusztörvényeit, amelyek Európában már így is a legszigorúbbak voltak. A döntés értelmében az abortusz még abban az esetben is tilos, ha a magzatnál súlyos és visszafordíthatatlan születési rendellenességet diagnosztizálnak.
Az ENSZ különleges képviselője a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságával kapcsolatban üdvözölte az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának új állásfoglalását, amely kiterjeszti a békés gyülekezés jogát az online platformokra.
A jelen ügyben az EJEB elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget.
Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.
A német Alkotmánybíróság csütörtökön meghozott döntésében egyértelművé tette, hogy az állampolgároknak a koronavírus-járvány idején is joguk van a politikai tiltakozáshoz.
