Gyülekezés a veszélyhelyzet idején Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Veszélyhelyzet idején a generális tilalom kizárja, hogy a gyülekezési hatóság mérlegelje az egyedi ügy sajátos körülményeit.

Az alapügy

A felperes 2020. december 10. napján 17 órától 9 óráig az Országház előtt, az id. Antall József rakparton szervezett volna autós felvonulást, amelyet a gyülekezési hatóságnál előzetesen bejelentett. A hatóság egyeztetési tárgyaláson tájékoztatta a szervező képviselőjét a járványügyi helyzetre figyelemmel elrendelt generális jogszabályi tilalomról.

A felperes mindezek ellenére fenntartotta kérelmét, ezért a gyülekezési hatóság határozatával a tervezett gyűlést – a jogszabály kógens rendelkezésére utalással – megtiltotta. A felperes a Kúriára benyújtott keresettel támadta a tiltó határozatot.

A Kúria döntése

A Kúria K.II.40.446/2020/2.-es számú ítéletével elutasította a felperes gyülekezési ügyben előterjesztett keresetét. A Kúria az egyszerűsített perben hozott ítéletében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésére, a 484/2020. (XI.10.) Kormányrendelet vonatkozó szabályaira, a 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel nem látott indokot arra, hogy a 484/2020. (XI.10.) Kormányrendelet gyülekezést tiltó, emiatt szankció kiszabására felhatalmazó rendelkezéseivel szemben az Alkotmánybíróságnál eljárást kezdeményezzen a 2011. évi CLI. törvény 25-a alapján.

Ezen túlmenően megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a kógens jogszabályi rendelkezésre jogszerűen alapította döntését, a gyülekezési hatóság az adott gyűlés egyedi körülményeit döntéshozatala során nem mérlegelhette, a megtartott egyeztetési tárgyaláson a szervező képviselőjét megfelelő módon tájékoztatta, így eljárási hibát sem vétett.

A Kúria ítéletében kifejtette: Gyülekezési ügyben a veszélyhelyzet idején gyűlés tartását kógensen tilalmazó jogszabályi rendelkezésre alapított tiltó határozat jogszerű. A generális tilalom kizárja, hogy a gyülekezési hatóság mérlegelje az egyedi ügy sajátos körülményeit.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.