Hitelközvetítő is segített a háromszázmilliós banki csalásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emelt a Ceglédi Járási Ügyészség kilenc ember ellen, akik hamis adatokkal majdnem háromszázmillió forint hitelt vettek fel négy banktól, amelyet aztán nem fizettek vissza.

A vádlottak egyike hitelközvetítőként dolgozott, heten cégük közreműködésével járultak hozzá a cselekményhez, amelyért pénzt kaptak.

A vádlottak cégeinél fiktív tranzakciókkal tekintélyes számlaforgalmat generáltak, ezzel a cégeket jelentős gazdasági szereplőként állították be. A bankoknál ezután a meghamisított adatok felhasználásával nagyösszegű, kedvezményes, vállalkozásokat támogató hiteleket vettek fel, amelyeket aztán nem fizettek vissza.

Az ügyészség többrendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat az elkövetők ellen – közölte a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.