Jogszerű volt a “Wass Albert zászlóalj” kolozsvári tüntetésének betiltása

A jelen ügyben az EJEB elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget.


Az alapügy

Az ügy mindkét kérelmezője Kolozsváron élő, székely identitású román állampolgár. 2010 december 1. napjára a kolozsvári önkormányzat ünnepségsorozatot szervezett a városba a román nemzeti ünnep alkalmából. (Az ünnepség az 1918. december 1. napján tartott gyulafehérvári román nagygyűlésre emlékszik, amelyen megszületett az Erdélyt a Román Királysághoz csatoló gyulafehérvári határozat.) A rendezvénysorozatot megelőzően a kérelmezők a Székely Hadosztály megalakulásáról és működéséről szóló megemlékezés szervezését jelentették be a kolozsvári önkormányzatnál. (A Székely Hadosztályt az 1918. decemberi eseményeket követően szervezték meg a Székelyföldre érkező román hadsereg egységeivel szembeni ellenállás céljával.) Helyszínnek a Fő teret (románul Piața Unirii, azaz Egyesülés tér) jelölték meg. Az önkormányzat a megemlékezést nem engedélyezte korábban bejelentett rendezvényre hivatkozva. A kérelmezők más központi helyen sem kaptak engedélyt a rendezvény megtartására. A döntés ellen felülvizsgálatot kezdeményeztek, de kérelmüket a bíróság elutasította.

December 1-én kora délután a kérelmezők az “Új Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Mozgalom Győri Wass Albert zászlóalja Székely Szakaszának” hat másik tagjával együtt fekete ruhában a főtéri Szent Mihály templomtól a Mátyás-szobor felé tartottak, amikor a román hatóság fegyveres erői igazoltatták őket. A csoport tagjai székely és Árpád-sávos zászlókat vittek, egyikük fekete zubbonyán “Wass Albert Szöv” feliratú karszalagot viselt, valamint egy “Wass Albert Szövetség” feliratú zászlót is magánál tartott. Az intézkedő csendőrök jogellenes megemlékezés szervezése miatt kérelmezőkre 10.000 és 5.000 román Lej (kb. 770.000, illetve 385.000 forint) pénzbírságot szabtak ki, valamint a két kérelmezőt a megemlékezés céljának tisztázása céljából a rendőrőrsre kísérték. A kérelmezők a bírság ellen bírósághoz fordultak, azonban mindkettejük jogorvoslati kérelmét elutasították.

A román bíróság érvelése szerint megemlékezés valamely fontos személyre vagy eseményre történő ünnepélyes emlékezés, amely jellemzően szomorú konnotációval bír. A Magyarországon betiltott, majd Győrben újraalakult Magyar Gárda – amelyek a “Székely zászlóalj” egy szervezeti egysége volt – tagjai számára azonban a háborús bűnök miatt távollétében halálra ítélt Wass Albert pozitív személy, a Székely Hadosztály megalakulása pedig pozitív történelmi esemény, az erre való emlékezés tehát ünnepség és nem megemlékezés-jelleget kölcsönöz a rendezvénynek. Mindezekre tekintettel a kérelmezők gyülekezése jogilag nem megemlékezésnek, hanem demonstrációnak vagy felvonulásnak minősült, ezt pedig előre be kell jelenteni. Egy helyszínen párhuzamosan több gyülekezés a román törvények értelmében nem tartható, erre tekintettel a főtérre vonatkozó elutasító határozat e szempontból is jogszerű volt. A román bíróság érvelése szerint a megemlékezés Wass Albert háborús bűneire tekintettel tartalmilag is jogellenes volt, így más helyszínen sem lehetett volna jogszerűen megtartani. Minderre tekintettel a kiszabott bírság jogszerű volt.

A kérelmezők ezt követően, egymástól független kérelemmel fordultak a Bírósághoz. Az első kérelmező az Egyezmény 11. cikkben garantált gyülekezési jog egyezménysértő korlátozása mellett a 10. cikkben védett véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog megsértését állította, míg a második kérelmező a 11. cikk mellett a megkülönböztetés tilalmát deklaráló 14. cikkre alapította kérelmét.

Az EJEB döntése

A véleménynyilvánítás jogára alapított panasszal kapcsolatban az EJEB a Kudrevičius-ügyben kifejtetteket tekintette irányadónak. Eszerint amennyiben a véleménynyilvánítás jogával az illető másokkal közösen, gyülekezés formájában kíván élni, elegendő a 10. cikkhez képest speciális szabály, a 11. cikk alkalmazása.

Az EJEB elsőként megjegyezte, hogy a 11. cikk csak a békés gyülekezéshez való jogot védi. Bár a román bíróság a magyar himnusznak a december elsejei ünnepségen éneklését provokatív jellegűnek minősítette, azt a román hatóságok sem állították, hogy a kérelmezők célja agresszív felvonulás tartása lett volna. Erre tekintettel a gyülekezés alapvetően békés jellege nem volt vitatott, azaz a rendezvényre kiterjedt az Egyezmény 11. cikkének hatálya. Az, hogy a kérelmezőket a román hatóságok megakadályozták a december 1-i rendezvény megtartásában és velük szemben pénzbírságot is kiszabtak, a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását jelentette. Az ilyen korlátozás csak akkor megengedhető, ha jogszabályon alapul, az Egyezményben felsorolt egy vagy több legitim cél érdekében történik és összességében szükségesnek tekinthető egy demokratikus társadalomban.

A nagykamarai Rotaru-ügyre mutatva az EJEB hangsúlyozta, hogy az Egyezmény nem csak a formális jogalapot követeli meg, hanem azt is, hogy a követendő szabály megismerhető és kellően világos, alkalmazása pedig kiszámítható és előrelátható legyen. A konkrét ügyben a román bíróságok indokolása szerint a kérelmezők gyülekezése egyrészt az azonos helyen tartott másik demonstráció miatt volt jogellenes, másrészt a fasiszta ideológiához köthető személyről és eseményekről pozitívan emlékezett volna meg, ami tartalmilag is jogellenessé tette a gyülekezést. Az EJEB álláspontja szerint a román jogszabályok kellően egyértelműek voltak a kérdésben, a kérelmezők rendezvényének tiltása tehát sem önkényesnek, sem váratlannak nem minősíthető. (E szempontból releváns volt az is, hogy mindkét kérelmező szervezője volt a megemlékezésnek, ami megkülönbözteti státuszukat a jogellenes rendezvényhez csupán résztvevőként csatlakozók jogi helyzetétől.)

A kérdés tehát azon fordult meg, hogy a román jog által megengedett jogkorlátozás szükségesnek tekinthető-e egy demokratikus társadalomban. Az ezzel kapcsolatos alapvető szempontokat a Nagykamara a Kudrevičius-ügyben részletesen kifejtette. Alapelv, hogy a részes államokat megillet bizonyos mozgástér a gyülekezési jog legitim célok érdekében való korlátozása tekintetében, ez azonban nem korlátlan. A korlátozásoknak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal, önmagában a rendezvény provokatív jellege pedig nem szolgálhat tiltás okaként. Az arányosság szempontjából jelentősége van továbbá az alkalmazott szankció mértékének is.

A konkrét ügyben az EJEB megállapította, hogy az azonos helyszínen történő párhuzamos gyülekezést tiltó szabály tartalomsemleges. A gyülekezések rendjének biztosítása körében a tagállamokat szélesebb mozgástér illeti meg. Az EJEB az adott helyzetben az ügy összes körülményére tekintettel a több tízezres tömeget megmozgató rendezvénysorozattal párhuzamosan megtartott, provokatív jellegű rendezvény esetében a román hatóságok ténylegesen is alappal tarthattak attól, hogy a párhuzamosan egy helyszínen tartott rendezvényeken a résztvevők biztonsága veszélybe kerülhet. Erre tekintettel a formálisan tartalomsemleges szabálynak a konkrét ügyben történt alkalmazása sem volt öncélú vagy aránytalan.

A megemlékezés tartalmára tekintettel történő korlátozás esetén az EJEB a lehető legszigorúbban vizsgálja az indokok megalapozottságát. A konkrét esetben a román hatóságok figyelembe vették a Székely Hadosztály történelmi kontextusát és jelentőségét, továbbá, hogy a résztvevők az Új Magyar Gárda “Székely Szakaszának” tagjai voltak, valamint a Wass Albert nevét tartalmazó szimbólumok használatát. Mindezek a román bíróságok értékelése szerint felvetették a fasiszta ideológia tiltott népszerűsítését. A vörös csillag viselésével kapcsolatos Vajnai-, valamint a Magyar Gárda gyülekezésével kapcsolatos Vona-ügyekre utalva az EJEB hangsúlyozta, hogy pusztán mások ellenérzésére tekintettel nem lehet automatikusan korlátozni sem a véleménynyilvánítás, sem a gyülekezés szabadságát.

A jelen ügyben azonban az EJEB elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget. Erre tekintettel e jogalap alkalmazása sem volt önkényes és indokolatlan.

Az EJEB a két kérelmezőre kiszabott bírság eltérő mértéke ellenére azokat sem ítélte önkényesnek. Minderre tekintettel a héttagú Kamara egyhangú döntése szerint a román hatóságok az ügy körülményei szempontjából releváns indokok mentén, az arányosság követelményének figyelembevételével jártak el, így a főtéri demonstráció tiltása és a kérelmezők szankcionálása nem sértette az Egyezmény 11. cikkét.

A második kérelmező a megkülönböztetés tilalmának sérelmére is hivatkozott. E cikk abban az esetben alkalmazható, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyeket részesít eltérő bánásmódban a hatóság. A kérelmező ugyan azt állította, hogy székely identitása miatt érte a megkülönböztetés, ugyanakkor az eljárásban nem mutatott be olyan esetet, ahol a párhuzamos rendezvénytartás szabályainak megszegésével demonstrációt szervező más személyeket nem bírságoltak meg. A bírság oka továbbá nem a székely zászló használata, hanem a gyülekezési szabályok szervezőként történt megsértése volt. A román bíróságok döntésében a Bíróság szerint a kérelmező származása sem játszott szerepet. Erre tekintettel még esetleges eltérő bánásmód esetében sem volt megállapítható, hogy e megkülönböztetés tilalmazott okból, így a kérelmező származására, etnikai hovatartozására tekintettel történt volna. Minderre tekintettel a kérelem e részét nyilvánvalóan alaptalannak minősítette a Kamara.

A cikkel kapcsolatos észrevételeiért köszönettel tartozom Dr. Döbrentey Dánielnek.

(ejeb.atlatszo.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Hibás mellimplantátumok uniós mérlegen
2020. szeptember 24.

Hibás mellimplantátumok uniós mérlegen

A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának az R. B. és a TÜV Rheinland LGA Products GmbH, az Allianz IARD SA-ügyben hozott ítélete[1] kapcsán az MDR-[2] és IVDR-[3] rendeltek előírásait veszi górcső alá.

Az EUB döntése korlátozza az Airbnb-zést
2020. szeptember 23.

Az EUB döntése korlátozza az Airbnb-zést

Az EUB döntése szerint jogszerűen lehet korlátozni a lakóingatlanok rövidtávú bérbeadását, ha a közérdekű cél a megfizethető lakhatás biztosítása.