EUB-verdikt a vádlott távollétében meghozott ítéletről
Az EU luxembourgi bírósága szerint megfelelő feltételek mellett a vádlott fellelhetetlensége esetén, távollétében is megtartható a tárgyalás vagy hozható büntetőítélet.
Lengyelország kilépne az Isztambuli Egyezményből?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lengyelország alkotmánybírósága meg fogja vizsgálni a nők elleni erőszakról szóló európai egyezményt – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön.
Korábban a lengyel kabinet egyik tagja kijelentette, hogy Varsónak ki kell lépnie az Iszamtbuli Egyezményből, amelyet a nacionalista kormány túl liberálisnak tart és amelyet Lengyelország még az előző, centrista, kormány alatt 2015-ben ratifikált.
Az Isztambuli Egyezményt érintő viták súlyosbítják a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) Párt és az Európai Unió (EU) intézményei közötti nézeteltéréseket, amelyek további aggodalomra adnak okot a lengyel demokrácia helyzetével kapcsolatban.
„Úgy döntöttem, hogy felkérem az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, hogy az [Isztambuli] Egyezmény összhangban áll-e a lengyel alkotmánnyal” – jelentette be a lengyel miniszterelnök egy sajtótájékoztatón.
A PiS és koalíciós partnerei támogatják a katolikus egyház álláspontját és ellenzik az Európa Tanács égisze alatt létrejött Egyezményt, amely megsérti a vallási alapelveket és potenciálisan aláássa a családi értékeket, miközben az emberi nemeket „társadalmi” szerepként írja le.
Morawiecki szerint Lengyelország nagy lépéseket tett a nők védelme érdekében jogszabályok és egyéb eszközök útján, és elismerte, hogy az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatos aggodalmak elsősorban „ideológiai” jellegűek. „Az aggodalmaink komolyak, ezért nem hagyhatjuk őket figyelmen kívül” – tette hozzá.
A hét elején Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter felkérte a Munkaügyi Minisztériumot, hogy készítse elő Lengyelország kilépését az Egyezményből. Morawiecki nem tisztázta, hogy a kilépést végrehajtják-e, vagy megvárják azzal az alkotmánybíróság döntését.
A kilépési szándékot azt követően jelentették be, hogy a PiS támogatásával indult, Andrzej Duda a hónapban megnyerte a lengyel elnökválasztást, amelyben az ellenfelei azzal vádolták Dudát, hogy homofób megnyilvánulásokat tett.
A jogvédőket és az EU testületeit egyaránt aggodalommal tölti el, hogy Lengyelországban rossz irányba változtak a nők és az LMBT közösség jogai.
A hét elején tett nyilatkozatban Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács vezetője azt mondta, hogy Lengyelország kilépése a nők elleni erőszak ellen küzdő egyezményéből jelentős visszalépés lépés lenne.
„Ha bármilyen félreértés vagy koncepcionális probléma merül fel az Egyezménnyel kapcsolatban, készek vagyunk konstruktív párbeszéd útján tisztázni őket” – tette hozzá.
Egy francia tisztviselő azt mondta, hogy Lengyelország az EU költségvetésében szereplő új mechanizmusoknak köszönhetően „a pénztárcáján érezheti”, ha kilép az Isztambuli Egyezményből.
Július elején az a tagállamok kormányfőiből álló Európai Tanács megvitatta egy olyan mechanizmust, amely összekapcsolná az eu-s forrásokat a jogállamisággal, amely elsősorban Lengyelországot és Magyarországot érintheti..