Mi minősül gyűlésnek a gyülekezési törvény szerint?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2021. január 8.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az – egyéb feltételek fennállása esetén – a gyülekezési törvény szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes egy part helyi szervezete nevében 2020. július 31. napjára gyűlést jelentett be a város egyik terére. A gyűlés céljaként jelölte meg, hogy a rendezvényen a párt helyi szervezetének tagjaival, aktivistáival, valamint a gyűléshez a helyszínen esetlegesen csatlakozókkal közösen kíván tiltakozni és véleményt nyilvánítani a kormány által indított nemzeti konzultáció ellen. A velük egyetértő szimpatizánsok támogatásukat a helyszínen a konzultációs íveik leadásával és egy alternatív konzultációs ív kitöltésével is kifejezhetik. A gyűlés megjelölt napirendje információs pult kihelyezéséből, gyülekezésből, az esetleges érdeklődőkkel tiltakozás a nemzeti konzultáció ellen, majd a gyűlés befejezéséből állt.
Az alperes a kérelmet hatáskör hiányára történt hivatkozással visszautasította, és kiemelte, hogy a bejelentett esemény nem tartozik a gyülekezési jogról szóló törvény (Gytv.) hatálya alá, az ugyanis nem meríti ki a törvény szerinti gyűlés fogalmat: gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. Kiemelte, hogy az eseményen megjelenő személyek olyan kommunikációt kívánnak folytatni, amelynek célja nem a közös véleménynyilvánítás lenne, hanem vélemények, közös álláspontok előtérbe helyezése, szimpatizánsokkal való elbeszélgetés, illetve kapcsolatfelvétel. Az esetleges érdeklődők egyenként hoznák véleményüket a szervezők tudomására, így az együttes fellépési cél, mint törvényi feltétel nem valósul meg.

A kereset
A felperes szerint az alperes tévesen állapította meg hatáskörének hiányát, a felperes által bejelentett rendezvény a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlésnek minősül. A gyülekezés fogalmának lényegi eleme, hogy legalább ketten, ideiglenes jelleggel, közügyben való véleménynyilvánítás céljával, nyilvános rendezvényre gyűljenek össze. A gyülekezési jog védelemben részesíti azon rendezvényeket, amelyek elsődleges és jellemző célja a közügyekről szóló nyilvános vitában, illetve véleményképzésben való részvétel. A közügy fogalmának meghatározásával kapcsolatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy minden olyan ügyet közügynek kell tekinteni, amely nem korlátozódik egyes magánjogi jogalanyok magánérdekeire, hanem a legszélesebb értelemben vett közállapotokkal, közérdekű kérdésekkel kapcsolatos vita tárgya.
A felperes szerint a gyűlés fogalmi elemei az általa bejelentett rendezvényt illetően megvalósultak, tekintettel arra, hogy a bejelentés a három fő szervezővel és a közügyben való véleménynyilvánítás céljának megjelölésével történt. A bejelentésben megjelölt, közügynek minősülő kérdések megvitatása és az ezen kérdésekhez kapcsolódó véleménynek a konzultációs ívek leadása és alternatív konzultációs ívek kitöltése által kifejezésre juttatása egyértelműen a Gytv. hatálya alá tartozó gyűlésnek tekintendő, amelyen nem változtat az a körülmény sem, hogy a bejelentett eseményen pulttal való kitelepülésre, az érdeklődők számára nyújtott tájékoztatásra, konzultációs ívek kitöltésére is sor kerül a politikai véleménynyilvánítás megerősítésére szolgáló cselekményekként.

A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a Gytv. egyértelműsíti azokat a tartalmi kritériumokat, amelyekre figyelemmel a gyülekezési jog által védett magatartások a „sokaságtól” megkülönböztethetőek. A törvény a közügyben való véleménynyilvánítás céljából zajló nyilvános gyűléseket tekinti a hatálya alá tartozónak. Az Alkotmánybíróság a gyülekezési jog hatálya alá tartozó gyűlésekkel összefüggésben már egy korai határozatában megállapította, hogy „a gyülekezési jog szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához, mivel a gyűlések megszervezése, megtartása, illetve az azokon való részvétel ad lehetőséget a vélemény közös kialakítására”. A cél ilyen meghatározása biztosítja azt, hogy a nem ilyen célú gyűléseket a jogalkalmazó ne tekintse gyülekezési jog által védettnek, és gátat vessen a joggal való visszaéléseknek, valamint az elhúzódó, nyilvánvalóan nem a közügyekben való véleménynyilvánításra, hanem zaklatásra irányuló gyűléseknek. A Kúria hangsúlyozta, hogy minden olyan ügyet közügynek kell tekinti, amely nem korlátozódik egyes magánjogi jogalanyok magánérdekeire, hanem a legszélesebb értelemben vett közállapotokkal, közérdekű kérdésekkel kapcsolatos vita tárgya. A közügyekben való véleménynyilvánítás köre nem szorítkozik kizárólag a széles értelemben politikai kérdésekre, utóbbi ugyanis egyik fontos, de nem kizárólagos eleme a közügyeknek.
A Kúria kiemelte azt is, hogy a gyülekezési ügyben eljáró hatóság kötve van a bejelentésben foglaltakhoz, az abban írtakat tartama szerint kell megvizsgálnia. Amennyiben a bejelentésben szereplő egyik elem megfelel a gyülekezési törvényben írt gyűlés fogalmának, akkor a megtartani kívánt rendezvény gyűlésnek minősül és a Gytv. hatálya alá tartozik.
A Kúria végső konklúziója szerint a felperes által bejelentett rendezvény megfelel a Gytv. szerinti gyűlés fogalmának, mert annak célja közügyben való véleménynyilvánítás, konkrétan a nemzeti konzultáció elleni tiltakozás és az ahhoz kapcsolódó véleménynyilvánítás. Az, hogy a gyűlésen konzultációs ívek leadása és egy alternatív konzultációs ív kitöltése is lehetséges, nem befolyásolja a gyűlés fő célját, vagyis a bejelentésben megjelölt tárgykörben való közös véleménynyilvánítást, az azzal szembeni tiltakozást.
Így az alperes a Gytv.-t megsértve utasította vissza hatáskör hiányában a felperes bejelentését, ezért a Kúria az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte, mely során az alperes a bejelentést köteles érdemben elbírálni.

Az ismertetett döntés (Kúria K.III.39.536/2020.) a Kúriai Döntések 2020/12. számában 379. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2018. évi LV. tv. 2. § (1) bekezdés.

A kép forrása: itt.

Kapcsolódó cikkek:


Az egyszerű okiratok bizonyító ereje
2020. október 16.

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje

Az egyszerű okiratnak törvényben meghatározott alaki bizonyító ereje nincs, anyagi bizonyító ereje a bíróság mérlegelésétől függ. Ha az eredeti okirat az annak becsatolására köteles fél érdekkörében megsemmisült, annak hiányát a bizonyító fél terhére kell értékelni – a Kúria eseti döntése.