A devizahitel-károsultak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, hogy kimondják: a rendőrség a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt, így az előzetes tiltás jogsértő volt.
Az Alkotmánybíróság egy, a jogalkotónak címzett alkotmányos követelmény megfogalmazásával elbírálta a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 5. § (1) és (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt, amelynek tárgya az általános gyülekezési tilalom fennállása volt a veszélyhelyzet idején. A döntéshez Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Romániában tovább enyhítették a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat, ugyanakkor vasárnaptól szűkült a karanténmentes „zöld zónába” sorolt országok listája és módosultak a beutazó kiskorúakra érvényes karanténszabályok.
Ha a tervezett rendezvény legalább egyik elemének célja közügyben való véleménynyilvánítás, úgy az – egyéb feltételek fennállása esetén – a gyülekezési törvény szerinti gyűlésnek minősül, és az arra vonatkozó bejelentésről a gyülekezési hatóságnak érdemben kell döntenie – a Kúria eseti döntése.
Október 1-jével életbe lép az új gyülekezési törvény, amely az 1989-es jogszabályt váltja fel.
Alábbi cikkünkben a 2018/144–147. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2018/121–124. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Nem közterületnek minősülő helyszínen csak az ingatlantulajdonos és -használó engedélyével szervezhető gyűlés.
