Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Romániában tovább enyhítették a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokat, ugyanakkor vasárnaptól szűkült a karanténmentes „zöld zónába” sorolt országok listája és módosultak a beutazó kiskorúakra érvényes karanténszabályok.
A járvány miatt elrendelt rendelkezések szerint vasárnaptól kezdődően a korábbi 2500-ról 75 ezerre emelték a szabadtéri fesztiválok létszámkorlátozását, az eddigi 300-ról pedig 400-ra emelkedett a magánrendezvényeken (lagzikon, keresztelőkön, torokon) engedélyezett maximális létszám. A sportrendezvényeken immár a lelátók teljes kapacitása igénybe vehető.
A gyülekezési korlátozások ezen enyhítéseit azonban feltételekhez kötötték: egyrészt a nagyobb létszámú rendezvényeken kizárólag védettséggel rendelkezők – beoltottak, friss negatív teszttel rendelkezők, vagy a betegségen az utóbbi fél évben átesettek – vehetnek részt, másrészt a lazítások csakis olyan településeken érvényesek, ahol a fertőzési ráta alacsony, vagyis a megelőző két hétben diagnosztizált fertőzések száma nem haladja meg a helyi lakosság két ezrelékét. Eddig három ezrelék volt a küszöbérték.
Vasárnaptól a korábbi 100-ról 500-ra emelkedett a tüntetéseken engedélyezett maximális létszám. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette: közigazgatási bíróságon támadja meg a szerdán elfogadott kormányhatározat erre vonatkozó rendelkezését, arra hivatkozva, hogy a jobbközép kormány a járványügyi korlátozások ürügyén diszkriminatív módon korlátozza a polgárok alkotmányos gyülekezési jogát. A PSD szerint semmilyen járványügyi szempont nem indokolja, hogy a szabadtéri koncertekre akár 75 ezer néző is bemehet, míg a tüntetéseken továbbra is legfeljebb ötszázan vehetnek részt.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!