Fontos változások a Kúrián Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.

Új eljárási forma: a jogegységi panasz

Darák Péter szólt arról is, hogy a Kúria befejezte a jogegységi panasz eljárások modellezését. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény új eljárásként vezette be a Kúrián a jogegységi panasz eljárást, amelyet kizárólag 2020. július 1. napján vagy azt követően meghozott kúriai határozattal szemben lehet kezdeményezni. Kiemelte, néhány kérdés tisztázása érdekében jogalkotásra van szükség.

Megszülettek azok a törvényjavaslatok, amelyek tükrözik a Kúria álláspontját

A Kúria elnöke a nyilvánosság előtt ebben a félévben vita tárgyává vált bírósági döntések kapcsán elmondta, a joggyakorlatot ismertető és a Kúria álláspontját tartalmazó levelet fogalmaztak meg és küldtek meg az év elején az igazságügyi miniszternek. Darák Péter szerint számos ügyet érintően megszülettek azok a törvényjavaslatok, amelyek tükrözik a Kúria álláspontját.

„Lúgos támadás”: az ügyben eljárt bíróságok az eljárási szabályokat betartották

Dr. Kónya István ismertette a barátnőjét lúggal leöntő orvos ügyében, az Alkotmánybíróság év eleji határozatát követő, most született kúriai döntést. A legfőbb bírói fórum elnökhelyettese szerint nem sérült a terhelt fellebbezéshez való joga. Kiemelte, az ügyben eljárt bíróságok az eljárási szabályokat betartották, az ügyben nincs helye felmentésnek és az eljárás megszüntetésének.

Magas színvonalú ítélkezés megtartása és az időszerűség biztosítása

A sajtótájékoztatón bemutatkozott megbízatását a mai napon átvevő, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetéséért is felelős elnökhelyettes. Böszörményiné dr. Kovács Katalin megköszönte a bizalmat és elmondta, célja a Kollégiumban zajló magas színvonalú ítélkezés megtartása és az időszerűség biztosítása. Hangsúlyozta, a veszélyhelyzet ideje alatt a Kúria működése törvényes és magas színvonalú volt. Ismertette továbbá annak a joggyakorlat-elemző csoportnak a tevékenységét, amely a keresetlevelek visszautasításának gyakorlatát vizsgálta.

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin, a Polgári Kollégium szóvivője pedig a félév érdekesebb devizahiteles ügyei közül, a kezelési költség és a folyósítási jutalék felszámításával összefügésben kiemelte: amennyiben a költség és a jutalék felszámításához nem kapcsolódik szolgáltatás, a kikötések tisztességtelenek.

Közigazgatási bíráskodás: gyorsabb és hatékonyabb ítélkezés várható

A Közigazgatási Kollégium vezetője elmondta, 2020. első féléve a közigazgatási bíráskodásban a jelentős átalakulás időszaka volt. Dr. Kalas Tibor rávilágított, a magyar közigazgatási bíráskodás átalakítása a magyar közigazgatási bíráskodás szervezetével kapcsolatos vitákat megnyugtatóan lezárta, a kialakuló szakmai konszenzus nyomán létrejövő szervezettől az eddigieknél is gyorsabb és hatékonyabb ítélkezés várható. Kiemelte, valamennyi választási ügyben már a Kúria ítélkezik, és a legfőbb bírói fórum jár el a gyülekezési jogvitákban is.

A munkaügyi részkollégium biztosítja a munkajogi joggyakorlat egységét

A Polgári Kollégiumon belül április 1. óta működő Munkaügyi Részkollégium vezetője arról szólt, hogy az idei átalakulás mérföldkő a munkaügyi bíráskodás tekintetében. Dr. Tánczos Rita rámutatott, a munkaügyi szakág részkollégium formájában végzi szakmai tevékenységét, de biztosítja a munkajogi joggyakorlat egységét.

Büntetéskiszabási statisztikai adatbázis jön létre

Dr. Székely Ákos, a Büntető Kollégium irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásáért felelős tanácselnök arról beszélt, hogy a félévben csökkent a Kúriára érkező büntetőügyek száma, ugyanakkor kedvezők lettek az ügytartamok és jelentősen nőtt a befejezés. A büntetéskiszabás országos gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét ismertetve elmondta, nincs jelentős országos eltérés a súlyos testi sértés és a lopás elkövetőire kirótt büntetési tételek között. Adatbázist hoznak létre, amelyből kiolvasható az országos büntetéskiszabási gyakorlat.

Otthoni munkavégzés lehetősége

A főtitkár-helyettes a tájékoztatón elmondta, a járványügyi veszélyhelyzet idején a Kúria olyan intézkedéseket hozott, amelyek a személyes kontaktusok számának csökkentését célozták. Dr. Suba Ildikó kiemelte, a szervezet kérelmek benyújtását követően a veszélyhelyzet után is biztosítja az otthondolgozás lehetőségét.

Jogegységi panasz: a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani

Dr. Sperka Kálmán, a Főtitkári Titkárság működéséhez kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásáért is felelős tanácselnök a jogegységi panasz eljárást ismertetve elmondta, a jogegységi panaszt a Kúriánál a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. A panasz benyújtásakor – a vonatkozó jogszabályok szerinti illeték- vagy költségkedvezmény hiányában – az eljárási illetéket meg kell fizetni.

Módosul az új középtávú intézményi stratégia

Dr. Höltzl Lipót, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy a törvényi változások következtében szükségessé vált a tavaly elfogadott új középtávú intézményi stratégia újragondolása. A módosított stratégiát a Kúria hamarosan közzé teszi a legfőbb bírói fórum honlapján.

(kuria.birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 5.

Többször is megsértette a klasszifikációs rendelkezéseket a TV2

Újabb televíziós műsorok készítéséhez járul hozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület ugyanakkor a december 3-i ülésén két eljárásban is megbírságolta a TV2 Zrt.-t, és több médiaszolgáltatóval szemben is vizsgálatot indított – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön.