Bejegyzések Bszi. címkével

Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen
2023. április 28. Szakma

Jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) egyértelművé teszi, hogy jogegységi panasz a felülvizsgálatot megtagadó végzés ellen is benyújtható. Azonban a Bszi. a 41/D. § (2) bekezdésben szereplő jogkövetkezményen kívül semmilyen különös rendelkezést sem tartalmaz az ilyen végzés elleni jogegységi panasz feltételeire. A jogegységi panasz eljárás szabályai az érdemi határozat ellen benyújtott jogegységi panaszra és annak elbírálására vannak modellezve, nem egyértelmű, hogy ezek a szabályok a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz eljárásban milyen módon alkalmazhatók. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályozás ellentmondásosságát és kísérletet teszünk arra, hogy megfejtsük, a jogegységi panaszra vonatkozó rendelkezések milyen módon alkalmazandók a felülvizsgálatot megtagadó végzés elleni panasz esetében.

A „korlátozott precedensrendszer” ügyvédi szemmel
2023. április 18. Szakma

A „korlátozott precedensrendszer” ügyvédi szemmel

A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.

Hitelintézet nevében meghatalmazott is eljárhat
2021. április 2. Napi

Hitelintézet nevében meghatalmazott is eljárhat

A Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy a hitelintézet együttes képviseleti joggal rendelkező vezetői érvényesen adhatnak meghatalmazást banki alkalmazott részére a szerződéskötésre.

Visszautasított jogegységi panasz
2020. augusztus 29. Napi

Visszautasított jogegységi panasz

A Kúria jogegységi panasz eljárásban hozott határozatot: a Jpe.I.60.002/2020. számú jogegységi panaszt visszautasította, mivel jogegységi panasz eljárásnak csak a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.

Családi jogviszony igazolása az idegenrendészeti eljárásban
2020. július 17. Napi

Családi jogviszony igazolása az idegenrendészeti eljárásban

A Kúria a korábbi határozatában azt mondta ki, hogy a közjegyző által a felek nyilatkozata alapján nyilvántartott élettársi kapcsolat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a hatóság előtt regisztrált élettársi kapcsolatnak minősül, ez azonban nem zárja ki, hogy az idegenrendészeti hatóság az élettársi kapcsolat valós tartalmát érdemben vizsgálja ahhoz, hogy az érintett személy családtagként történő tartózkodását elfogadja.

Fontos változások a Kúrián
2020. július 3. Napi Veszélyhelyzet

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.

Holnaptól tehető jogegységi panasz
2020. június 30. Napi

Holnaptól tehető jogegységi panasz

A jogegységi panaszt a Kúriánál a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az eljárás illetéke megegyezik a felülvizsgálati eljárás illetékével,