Változások a bíróságok működésében Koronavírus


Az OBH közzétette a szigorított védekezés bíróságokat érintő részletes szabályainak összefoglalóját.


A 2021. március 6. napján kihirdetett, a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet, amelynek az ügyfeleket érintő legfontosabb rendelkezése, hogy szünetel a bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás, valamint a jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfelek számára az ügyfélsegítő szolgáltatás. A beadványokat elektronikus vagy postai úton lehet benyújtani, illetve a bíróságok bejáratánál található gyűjtőszekrénybe lehet elhelyezni.

A Korm. rendelet a szigorított védekezés idejére eltérő szabályokat rendel alkalmazni többek között a polgári, büntető, közigazgatási, szabálysértési bírósági eljárásokat érintően. A rendelkezések a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmények lefolytatásának lehetőségét szűkítik, és az írásbeliséget helyezik előtérbe (pl.: írásbeli vallomástétel lehetősége, írásbeli nyilatkozatok bíróság általi beszerzése stb.), ezzel is csökkentve a személyes kontaktusok számát a járvány elleni védekezés jegyében.

A bíróság az eljárási cselekményeket (pl.: tárgyalás, nyilvános ülés stb.) lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján foganatosítja.

Büntető ügyszakban – fő szabályként – tárgyalást és nyilvános ülést 2021. április 5-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, ha az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg.

Bírósági eljárásokat továbbra is lehet kezdeményezni, valamennyi ügyszakban biztosított az elektronikus ügyindítás. Az ügyindításhoz ügyfélkapu, cégkapu vagy hivatali kapu regisztráció szükséges.

HATÁLYBALÉPÉS

A Veir. II. 2021. március 8. napján lép hatályba és 2021. május 23-án hatályát veszti.

  1. A SZIGORÍTOTT VÉDEKEZÉS IDŐSZAKA ÉS SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
  • Szigorított védekezés ideje: 2021. március 8. és 2021. április 5. napja közötti időszak.
  • A Veir. II.-t a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
  • A hatályos szabályozás szerint a Veir. II. eltérő szabályait 2021. április 5. napjáig kell alkalmazni, amely azt jelenti, hogy az azt követő időszakra kitűzött tárgyalásokra nem vonatkozik.

A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A szigorított védekezés ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések:

A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel.

A BÜNTETŐ ÜGYSZAKOT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A szigorított védekezés ideje alatt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A tárgyalásokra vonatkozóan továbbra is irányadóak a Kivezető törvény alábbi rendelkezései:

  • Ha a személyes jelenlét járványügyi intézkedést sért, akkor az eljárási cselekményt (pl. tárgyalás) el kell halasztani.
  • Ha az eljárási cselekmény nem halasztható el, akkor a jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
  • Ha a személyes jelenlét nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, a jelenlétet abban az esetben is elsősorban telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.

Veir. II. a szigorított védekezés idejére az alábbi eltérő szabályokat állapítja meg:

  • Ha az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg, akkor a tárgyalást (nyilvános ülést) 2021. április 5-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani.
  • Ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, a bíró kivételes esetben dönthet a tárgyalás megtartásáról.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A Veir. II. értelmében a bíróság és a szabálysértési hatóság nemcsak a tanú számára, hanem az eljárás alá vont személy számára is engedélyezhet írásbeli vallomástételt az eljárás alá vont személy meghallgatás vagy tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a Szabs. tv. 62/A. §-a előírásainak figyelembevételével.

A POLGÁRI ÜGYSZAKOT KÖZVETLENÜL ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

A szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe

  • a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A szigorított védekezés alatt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:

A bírósági eljárásokat érintő rendelkezések a szigorított védekezés fennállása alatt

  • A szigorított védekezés ideje alatt a gyermek visszavitelét elrendelő határozat és a szülői felügyelet és kapcsolattartás tárgyában hozott olyan határozat végrehajtásának elrendelésére nem kerülhet sor, amely alapján a gyermeket külföldön élő személy részére kell átadni.
  • A végrehajtás elrendelésére vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.
  • A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedések miatt került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható.
  • A végrehajtási eljárásban rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

A végrehajtás foganatosítását érintő rendelkezések a szigorított védekezés fennállása alatt

  • A végrehajtónál a személyes ügyfélfogadás szünetel.
  • Végrehajtói kézbesítés nem történik.
  • A végrehajtó a végrehajtható okirat kézbesítésekor egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés feltételeiről. A végrehajtó az adós kérelmére – a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül – részletfizetést engedélyezhet.
  • A végrehajtó nem foganatosít
  • helyszíni eljárást, hagyományos árverést, helyszíni kényszercselekményt,
  • ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárást, valamint
  • meghatározott cselekményt.
  • A végrehajtó gépjárművet forgalomból nem vonhat ki.
  • A végrehajtó magánszemély lakóingatlanára árverést nem folytathat.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A szigorított védekezés ideje alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:

  • A közjegyzőnél a szigorított védekezés megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.
  • A szigorított védekezés megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.

A cégnyilvántartással és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával összefüggő eltérő rendelkezések alkalmazásáról szóló rendelkezések

A szigorított védekezés ideje alatt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:

  • A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.
  • A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag postai úton vagy elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.

A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A szigorított védekezés ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), az 1952-es Pp., valamint Kivezető tv. rendelkezéseit a Veir. II.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:

A határidők

Ha a Veir. II. eltérően nem rendelkezik, a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.

A per megindítása

A szigorított védekezés ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

A perfelvételi tárgyalás eltérő szabályai

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt

  • a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni
  • azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket.

Ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges,

  • a perfelvétel lezárása érdekében a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy
  • a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

A személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell az eltérő szabályokat.

A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást.

A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

Az érdemi tárgyalás eltérő szabályai

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást

  • lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani.
  • Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a fenti módon nem foganatosítható,

  • a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a fenti módon foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le.

Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a fenti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig, vagy a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele.

A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.

Ha a perben a szigorított védekezés kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a szigorított védekezés ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította,

  • a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és
  • lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

A perbeli egyezséget a bíróság a felek megnyilatkoztatását követően végzésével

  • tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.
  • Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.
  • Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

Az eljárások közös eltérő szabályai

A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének

  • a felek közös kérelmére
  • korlátlan számban van helye.

Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően elrendel, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon kezdődik.

Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.

Személyes meghallgatás szükségessége esetén a

  • nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy
  • a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

Az elsőfokon eljáró bíróság — törvény eltérő rendelkezése esetében is — egy hivatásos bíróból áll.

Ha a szigorított védekezés ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.

A másodfokú eljárások és felülvizsgálati eljárások különös szabályai

A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság tárgyaláson kívül jár el.

Ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.

A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó különös szabályok

Az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében a szigorított védekezésre megállapított eltérő rendelkezéseket alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha a Veir. II. az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.

A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések

A Veir II. közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az 1952-es Pp., a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Kpntv.) és a Kp. tárgyi hatálya alá tartozó közigazgatási perekben és nemperes eljárásokban kell alkalmazni, a Kivezető törvény rendelkezéseire is figyelemmel.

A Veir II.-ben írt eltérő rendelkezések az alábbiak:

Az azonnali jogvédelem eltérő szabályozása

Kizárt az azonnali jogvédelem/végrehajtás felfüggesztése, ha

  • a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy
  • a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.

A perelőkészítés, valamint a tárgyalási perszakban szükséges személyes meghallgatások

Személyes meghallgatás szükségessége esetén

  • a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni vagy
  • a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni és – szükség szerint – jegyzőkönyvben rögzíteni.

Az eljárás félbeszakadásának speciális esete

Ha a szigorított védekezés ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.

A beadványok benyújtásának eltérő szabályai

A szigorított védekezés ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

A tárgyalásokra vonatkozó eltérő szabályok

A szigorított védekezés ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el, ideértve a perorvoslati eljárásokat is.

Ha tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.

Ha a perben a szigorított védekezés idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes csak meghatározott esetekben kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halassza el.

Az eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések

Az eljárási cselekményeket lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell lefolytatni.

Tárgyalás berekesztése, ítélethozatal

– Ha a szigorított védekezés kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a szigorított védekezés ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

– A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

Az egyezségkötés lehetősége

– A perbeli egyezséget a bíróság végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.

– Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.

– Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

(birosag.hu)

(birosag.hu)

(birosag.hu)

(birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 21.

Bírságot kapott Lengyelország az EU bíróságától

Napi 500 ezer euró, az Európai Bizottságnak kifizetendő pénzbüntetésre kötelezték Lengyelországot, amiért az nem szüntette be a lignitkitermelési tevékenységét a cseh-lengyel határon fekvő Turów szénbányában.