Bejegyzések büntetőügy címkével


Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. – A tisztességes eljáráshoz való jog
2021. december 27. Szakma

Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. – A tisztességes eljáráshoz való jog

Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a tisztességes eljáráshoz való jog témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

Ítélkezési szünet a bíróságokon
2020. július 21. Napi

Ítélkezési szünet a bíróságokon

2020. július 15-étől megkezdődött a bíróságokon az ítélkezési szünet, amely 2020. augusztus 20-ig tart. Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróságok – fő szabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.

Fontos változások a Kúrián
2020. július 3. Napi

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.

Bővült a kuruzslás tényállása
2020. március 2. Szakma

Bővült a kuruzslás tényállása

Évezredekre visszanyúló története miatt a kuruzslás a világ egyik legősibb bűncselekménye. Gyakorisága az idők folyamán mit sem csökkent, hiszen az egészségért való küzdelem egyidős az emberiséggel. Bár a módszerek fejlődnek, az változatlan, hogy az áldozatok villámgyors gyógyulásban vagy valamilyen pozitív esztétikai változásban reménykednek, az elkövetők pedig vonzó csodával kecsegtetik őket. Milyen büntetésre számíthatnak a terheltek és mekkora károkat tudnak okozni – erről dr. Fülöp Ágnes Katalint, a Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráját kérdezte az OBH Jogos a kérdés rovatában.