A titkos információgyűjtéssel szerzett adatok a cégek ellen is felhasználhatóak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kúria megállapította, hogy nem jogszerűtlen a párhuzamosan folyó és még be nem fejezett büntetőeljárás keretében jogszerűen beszerzett bizonyítékok felhasználása közigazgatási eljárás keretében, amennyiben a tisztességes eljárás garanciái érvényesülnek.

A Kúria döntésében azt a kérdést vizsgálta, hogy miként lehet egy gazdasági társasággal szemben lefolytatott versenyhatósági eljárásban felhasználni egy magánszeméllyel szemben büntetőügyben beszerzett lehallgatás anyagát.

A megállapított tényállás szerint három cég egy közbeszerzéshez kapcsolódóan felosztotta a piacot, mely megállapítását a versenyhatóság egy természetes személlyel szembeni büntetőeljárásban végzett titkos információgyűjtésből származó adatokkal támasztotta alá. A bíróság a lehallgatott személy büntetőjogi felelősségét megállapította.

A Kúria az ügyben megállapította, hogy a titkos információgyűjtés útján szerzett adatok a cégekkel szemben felhasználhatóak, azonban a tisztességes eljárás szabályainak mindenképpen érvényesülnie kell. Szükséges, hogy a felek megismerhessék azokat az akár lehallgatással szerzett bizonyítékokat amire a hatóság a határozatát alapítja és azokra nyilatkozatot tehessenek.

A Kúria az ügyben foglalkozott a jogi személyek alapjogi jogképességével, annak terjedelmével, továbbá az EBH2018. K.1. számú döntéshez hasonlóan megállapította, hogy a titkos információgyűjtés jogszerűségének ellenőrzése a beszerzéséhez kapcsolódó büntetőeljárásban történik meg az azzal érintett személy vonatkozásában. Az így beszerzett adatok versenyhatóság részére történő átadására a büntetőeljárásról, a közigazgatási hatósági eljárásról és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvények kellően egyértelmű és pontos felhatalmazást adnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.