Elsőfokú döntés született az Eszterházy-kincsek ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék szerdán az Esterházy Magánalapítvány igényét az úgynevezett Esterházy-kincsek tulajdonjogára. A Privatstiftung várhatóan fellebbezést nyújt be az elsőfokú bírósági ítélet ellen – közölte az alapítvány képviselője az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón.

Az Esterházy Magánalapítvány (Privatstiftung) szerdán újabb bizonyítékokkal kívánta a Fővárosi Törvényszéken megerősíteni, hogy a Fraknói Kincsek részei azok az Esterházy-műtárgyak is, amelyek az Iparművészeti Múzeumból kerültek 2016-ban a fertődi Esterházy-kastélyba.

„A Fővárosi Törvényszék szeptember 23-án hozott döntése fontos állomás, de nem a végső szó a 20. századi magyar történelem gazdag fordulatait megidéző bonyolult ügyben, ezért a felperes Esterházy Privatstiftung várhatóan fellebbez az elsőfokú ítélet ellen, amely nem ismeri el a Privatstiftungot az úgynevezett Esterházy-kincshez tartozó mintegy 270 darab műtárgyegyüttes tulajdonosaként” – áll a magánalapítvány által kiadott közleményben.

Czigány Balázs, a magánalapítvány igazgatóhelyettese az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az a céljuk: egyben tartsák és védjék a család hercegi ágához köthető hagyatékot. A Privatstiftung szerint a tulajdonosi helyzet rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar kulturális örökség fontos részét képező műkincsegyüttest méltó körülmények között, közgyűjteményben, egy egységként bemutathassák Budapesten, ahol az elérhető a kutatók és a nagyközönség számára is.

A magánalapítvány valószínűleg fellebbezni fog a döntés ellen, ugyanakkor megerősítették: továbbra is párbeszédre és együttműködésre törekszik a kormány képviselőivel az összes nyitott kérdésben, mert csak „egy átfogó, hosszútávú, szilárd jogi és erkölcsi alapokon nyugvó megállapodás rendezheti megnyugtató módon a még nyitott vagy vitás kérdéseket” – áll közleményükben, amely így folytatódik:

„A bíróság egy kivételes és bonyolult ügyben hozott döntést. Feladata nem volt egyszerű, hiszen amikor a történelmi Esterházy-család hercegi ágához köthető Fraknói Kincstár Magyarországon található műtárgyegyüttesének tulajdonjogi kérdéseinek tisztázására vállalkozott, értékelnie kellett a fordulatokban gazdag 20. századi magyar történelem korszakainak sajátosan változó jogi környezetét, a kommunista diktatúra jogfelfogását és jogalkalmazási gyakorlatát is.”

A Privatstiftung természetesen a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt, és továbbra is tartja magát azon – már a per során is hangoztatott – álláspontjához, hogy egy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet után is Magyarországon kívánja hagyni a kincset, amelyre annak védett státusza is kötelezi a tulajdonost – mondta Czigány Balázs a sajtótájékoztatón.

A Privatstiftungot az vezérli, hogy olyan hosszú távú megállapodást kössön a magyar állammal, amely egyaránt és méltó módon képviseli a nemzeti és a szakmai érdekeket – zárul a sajtóközlemény.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.