gazdasági társaság - - Jogászvilág

Bejegyzések a ‘gazdasági társaság’ címkével ellátva

Minősített többségi befolyás megszerzésének bejelentése

Szerző: Ecovis Hungary Legal
Dátum: 2020. november 12.
Címkék: bejegyzés és közzététel miatti bejelentési kötelezettség, cégbírósági bejelentési kötelezettség, Ctv., dr. Sándor Géza, dr. Zalavári György, ECOVIS, Ecovis Hungary Legal, gazdasági társaság, Gt., korlátolt felelősségű társaság tagja, közvetett befolyás köztes jogi személyben történő befolyáson keresztül, közvetett befolyás mértéke, minősített befolyás megszerzése, minősített többség, minősített többség megszerzése, minősített többség megszerzésének bejelentése, Polgári Törvénykönyv, Ptk., tag bejelentési kötelezettsége, társasági törvény, törvényességi felügyeleti intézkedések, zártkörűen működő részvénytársaság részvényese
Rovat: Cégvilág

Az érintett tag kötelezettsége, hogy a minősített befolyást eredményező változást az annak megszerzésétől számított tizenöt napon belül bejelentse a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett.

Szerződés érvénytelenségéről döntött a Kúria

A szerződés jogszabályba ütközését, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.

A titkos információgyűjtéssel szerzett adatok a cégek ellen is felhasználhatóak

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. szeptember 24.
Címkék: büntetőeljárás, büntetőjogi felelősség, büntetőügy, gazdasági társaság, GVH, jogi személy alapjogi jogképessége, közbeszerzés, közigazgatási hatósági eljárás, Kúria, lehallgatás, piacfelosztás, tisztességes eljárás, tisztességtelen piaci magatartás, versenyhatóság, versenyjogi hatóságok döntései, versenykorlátozó megállapodás
Rovat: Napi

A kúria megállapította, hogy nem jogszerűtlen a párhuzamosan folyó és még be nem fejezett büntetőeljárás keretében jogszerűen beszerzett bizonyítékok felhasználása közigazgatási eljárás keretében, amennyiben a tisztességes eljárás garanciái érvényesülnek.

Átmeneti időszak – A jogi személyek, társasházak és kamarák szabályozása Koronavírus

Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.

Veszélyhelyzet – eltérés a Ptk. szabályaitól, a jogi személyekre vonatkozó részletszabályok Koronavírus

Szerző: Fülöp Anna
Dátum: 2020. április 15.
Címkék: betéti társaság, cég, cégbeszámoló, COVID-19, döntéshozatal, egyesülés, egyesület, elektronikus hírközlő eszközök, éves beszámló, gazdasági társaság, gazdasági társaságok, írásbeli szavazás, jogi személy, kft., korlátolt felelősségű társaság, koronavírus, közgyűlés, közgyűlési határozat, közkereseti társaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, Nyrt, nyrt., Polgári Törvénykönyv, Ptk, Ptk., részvényesi jogok, részvénytársaság közgyűlési határozata, szavazás, szövetkezet, ügyvezetés, ügyvezető, ügyvezető felelőssége, új Polgári Törvénykönyv, új Ptk., ülés tartása nélküli döntéshozatal, vállalat, veszélyhelyzet, zártkörűen működő részvénytársaság, zrt
Rovat: Szakma

A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során.

Az ügyvédekre is terjedjen ki a gazdaságvédelmi akcióterv

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. április 7.
Címkék: dr. Bánáti János, dr. Gulyás Gergely, dr. Varga Judit, egyéni ügyvéd, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, gazdaságvédelmi intézkedés, igazságszolgáltatás, igazságügyi minisztérium, Magyar Ügyvédi Kamara, Miniszterelnökség, MÜK, szakképzett munkaerő, ügyvéd, ügyvédi iroda
Rovat: Napi

A MÜK elnöke levélben fordult az igazságügyi miniszterhez és a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, segítséget kérve az ügyvédség számára.

Bővült a kuruzslás tényállása

Évezredekre visszanyúló története miatt a kuruzslás a világ egyik legősibb bűncselekménye. Gyakorisága az idők folyamán mit sem csökkent, hiszen az egészségért való küzdelem egyidős az emberiséggel. Bár a módszerek fejlődnek, az változatlan, hogy az áldozatok villámgyors gyógyulásban vagy valamilyen pozitív esztétikai változásban reménykednek, az elkövetők pedig vonzó csodával kecsegtetik őket. Milyen büntetésre számíthatnak a terheltek és mekkora károkat tudnak okozni – erről dr. Fülöp Ágnes Katalint, a Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráját kérdezte az OBH Jogos a kérdés rovatában.

Egyre több felelősségi szabály gátolja a cégekkel való „trükközést”

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. február 14.
Címkék: adóhatóság, adós fizetésképtelensége, büntetőügy, cégbíróság, Cégközlöny, céltartalékképzés elmulasztása, csalárd ügylet, csődegyezség, csődtörvény, Cstv., Cstv. nagykommentár, egyezségkötés, egyszerűsített felszámolási eljárás, eltűnt cég, felszámolás, felszámolási eljárás, felszámolási kifogás, felszámolási költség, felszámoló, felszámolók névjegyzéke, fizetési felszólítás, fizetési haladék, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, gazdasági társaság, hátrányos üzletpolitika, hitelező előnyben részesítése, hitelezői igény, irat-és vagyonátadási kötelezettség, jelzálogjog, jogerős fizetési meghagyás, jogi személy, jogutód nélküli megszűnés, kézbesítési fikció, korlátolt felelősséggel visszaélés, követelésbehajtás, közbenső mérleg, legfőbb szerv, minősített többség, moratórium, osztalék kifizetés, pénzbírság, Ptk., reorganizáció, reorganizációs program, szerződésen alapuló nem vitatott követelés, tagi kölcsön, ügyvezető felelőssége, vagyonfelosztási javaslat, vagyonfelügyelő, vagyonkimentés, vagyonvisszaszerzés, végelszámolás, végelszámolási eljárás, végrehajtás, vezető tisztségviselő, vitatott hitelezői igény, zárómérleg
Rovat: Napi

Egy gazdasági társaságnál előfordulhatnak átmeneti pénzügyi nehézségek, de van, hogy a tevékenység a tartozások halmozása nélkül már egyáltalán nem folytatható. Milyen eljárást lehet, vagy kell ilyenkor kezdeményezni, miként kell teljesíteni a hitelezőknek és hogyan lehet jogszerűen időt nyerni a talpra álláshoz? Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen héten dr. Hunyady Mariannt, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét kérdezte

Kártérítésre kötelezték a West Balkán bérbeadóját

Ebből következően, amennyiben az elítélt bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelynek tényállási eleme az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés megléte, a polgári perben a jogellenes magatartás és a beállt eredmény közötti okozati összefüggés fennállása már nem vitatható.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 29.
Címkék: áramlopás, bakterház, befektetési tevékenység, börtönbüntetés, büntethetőség, Debreceni Ítélőtábla, egészségi állapot, egyház, életveszélyes sérülés, életveszélyt okozó testi sértés, elévülés, emberölés kísérlete, felfüggesztett börtönbüntetés, feljelentés, feljelentés elutasítása, fellebbezés, felmentés, felülvizsgálat, fenyegetés, fogyasztási szerződés, földgázlopás, főpap, Fővárosi Törvényszék, gazdasági társaság, Győri Járásbíróság, Győri Járási és Nyomozó Ügyészség, Győri Rendőrkapitányság, Győri Törvényszék, jogcím nélküli lakáshasználó, kényszer-végelszámolás, kényszerítés, közügyektől eltiltás, különös visszaeső, különösen nagy érték, lopás, MÁV, Miskolci Törvényszék, panasz, Pécsi Járásbíróság, piramisjáték, próbaidő, rongálás, segély, sértett, súlyos testi sértés, szabálytalan vételezés, Szatymaz, Szegedi Törvényszék, társtettes, terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés, testi sértés, Tiszaújváros, vezető tisztségviselő
Rovat: A jövő jogásza

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1 2 Következő »