
A pótbefizetés jogintézményének átalakítása
A Ptk. idén január 1-jétől módosította a pótbefizetés intézményét: a kft.-k esetében már bevált szabályokat beépítette a gazdasági társaságok közös regulái közé.
A Ptk. idén január 1-jétől módosította a pótbefizetés intézményét: a kft.-k esetében már bevált szabályokat beépítette a gazdasági társaságok közös regulái közé.
A szerzők a befolyásszerzést, a befolyásszerzés cégbírósági bejegyzését és a jogszabályi anomáliákat tárgyalják.
Ha az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, a közigazgatási perben is csak a csődtörvény szerinti képviselő – a felszámoló – nyújthat be fellebbezést, a vezető tisztségviselő nem – állapította meg a Kúria.
Az érintett tag kötelezettsége, hogy a minősített befolyást eredményező változást az annak megszerzésétől számított tizenöt napon belül bejelentse a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett.
A szerződés jogszabályba ütközését, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján kell megítélni.
A kúria megállapította, hogy nem jogszerűtlen a párhuzamosan folyó és még be nem fejezett büntetőeljárás keretében jogszerűen beszerzett bizonyítékok felhasználása közigazgatási eljárás keretében, amennyiben a tisztességes eljárás garanciái érvényesülnek.
Kihirdették a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényt, mely többek között a jogi személyekre, társasházakra és köztestületekre is tartalmaz a rendestől eltérő szabályozást. Cikksorozatunk első részében ezeket mutatjuk be részletesen.
A veszélyhelyzet ideje alatt bizonyos esetekben a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazni a cégek és más jogi személyek, illetve nem jogi személy szervezetek működése során. Ez érinti a döntéshozatal módját, a beszámolókat, és adott esetben akár az osztalék kifizetését is. Az ügyvezetés többletjogosultságokat kaphat, és a határozatképesség, valamint bizonyos megbízatások ideje is meghosszabbodhat.
A MÜK elnöke levélben fordult az igazságügyi miniszterhez és a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, segítséget kérve az ügyvédség számára.
Évezredekre visszanyúló története miatt a kuruzslás a világ egyik legősibb bűncselekménye. Gyakorisága az idők folyamán mit sem csökkent, hiszen az egészségért való küzdelem egyidős az emberiséggel. Bár a módszerek fejlődnek, az változatlan, hogy az áldozatok villámgyors gyógyulásban vagy valamilyen pozitív esztétikai változásban reménykednek, az elkövetők pedig vonzó csodával kecsegtetik őket. Milyen büntetésre számíthatnak a terheltek és mekkora károkat tudnak okozni – erről dr. Fülöp Ágnes Katalint, a Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráját kérdezte az OBH Jogos a kérdés rovatában.