Befolyás – az ismeretlen jogintézmény


A szerzők a befolyásszerzést, a befolyásszerzés cégbírósági bejegyzését és a jogszabályi anomáliákat tárgyalják.


1./Mi is pontosan a befolyás? A befolyás nem tagsági jogviszony. A befolyás egy hatalmi pozíció, amely pozícióból a befolyással rendelkező érdemi döntések meghozatalát tudja elrendelni, kikényszeríteni egy gazdasági társaságban.

A jogszabályok százalékos arányban állapítják meg a befolyást. Ha a befolyás többségi (50% feletti), már ebben az esetben sem lehet semmit eldönteni a befolyást gyakorló nélkül. Ha a befolyás minősített többséget biztosít (75% feletti), akkor szinte mindenben a befolyással rendelkező hoz döntést.

A befolyás – és számításának módja a Polgári Törvénykönyvben az értelmező rendelkezések között szerepel, (Ptk.:8:2.§) közvetlenül a közeli hozzátartozó után. Ebből következik, hogy ez egy ténykérdés, nem pedig jogkérdés. Éppen olyan ténykérdés, minthogy az édesapám vajon a közeli hozzátartozóm-e.

Az, hogy ténykérdés, azt is jelenti, hogy nem kell külön hatósági (bírósági) eljárást lefolytatni, hogy megállapítható legyen, hanem mindegyik hatóságnak, bíróságnak ezt fel kell tudni ismerni, és levonni a szükséges konzekvenciákat.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a befolyás nem olyan mértékű, amilyen mértékű a tagsági/részvényesi részesedés, hiszen a Ptk. 8:2.§ kimondja, hogy a befolyás közvetetten is megvalósulhat. Mit is jelent ez, és pontosan hogyan is kell számolni? A következő pontban ábrákon keresztül mutatjuk be a befolyás megvalósulásának három típusát, számításának módját.

Ptk. 8:2.§ [Befolyás]

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

1./ Ábra

Az első ábrán a közvetlen befolyás van feltüntetve. Itt, mint látszik Kovács Béla X. Kft. tagja, 80%-os részesedéssel. Ebből következően könnyen megállapítható, hogy befolyása megegyezik részesedésének mértékével, azaz 80%.

2./ Ábra

A második ábrán a közvetett befolyás levezetése látható. Kovács Béla egy személyben tulajdonos Y Kft.-ben, befolyása itt 100%, rajta kívül ebben a cégben nincsen más tag. Y Kft. viszont 80%-ban tagja X Kft.-nek. Ilyenkor a Ptk. 8:2.§ (4) harmadik mondatát kell alkalmazni: „Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.” eszerint Kovács Béla közvetett befolyása X. Kft.-ben 80%, hiszen befolyása Y. Kft-ben meghaladja az 50%-ot, tehát Y Kft. teljes befolyását Kovács Béla befolyásaként kell számításba venni.

3./ Ábra

A befolyás megvalósulásának harmadik formája, amikor az vegyesen (közvetlenül, közvetve, vagy akár többszörösen közvetve jön létre.) Harmadik ábránkon azt mutatjuk be, hogy Kovács Béla hogyan gyakorol minősített többséget biztosító befolyást X Kft.-ben három másik társaság közbeiktatásával. Megállapítható, hogy Kovács Bélának személyesen X Kft.-ben csupán 10%-os részesedése van. C Kft.-ben 100% a részesedése, ezért C Kft. befolyását teljes egészében Kovács Béla befolyásának kell tekinteni a továbbiakban. C Kft. 51%-kal rendelkezik Z Kft.-ben, ezért Z Kft. befolyását, amit X Kft.-re gyakorol, teljes egészében C Kft. -vagyis az előbbiekben kifejtettek szerint Kovács Béla- befolyásaként kell figyelembe venni. Mindeddig Kovács Béla befolyása X Kft.-ben 70%. Kovács Béla Y Kft.-ben 40%-os részesedéssel bír. Itt az alábbi jogszabályhely alkalmazása szükséges: Ptk. 8:2.§ (4) „A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik.” Ebből kifolyólag Kovács Béla Y Kft.-n keresztül megvalósuló közvetett befolyása X Kft.-ben a (40%-nak a 20%-a) következők szerint számítható ki: 20×0,4=8%

Megállapítható, hogy Kovács Béla mindösszesen 78%-os befolyással rendelkezik X Kft.-ben.

A befolyás mindegy, hogy a három mód közül hogyan jön létre, ha már egyszer létrejön, akkor a végeredményben nincs minőségi különbség. – ugyanolyan jogosultságokat biztosít.

2./ Az ügyfél egy cég – kisebbségi tulajdonos egy bonyolult struktúrában. Ennek a társaságnak 5 cégben van kisebbségi részesedése (Egyik részesedés sem haladja meg a 25%-ot.) egy 20 tagból álló cégcsoportban, amely vegyesen korlátolt felelősségű társaságokból és zártkörűen működő részvénytársaságokból áll.

A kérdéses cégcsoport minden egyes tagja egy testvérpár minősített többséget biztosító befolyása alatt áll. Befolyásukat legtöbb esetben közvetett úton gyakorolják. A cégcsoport legnagyobb árbevétellel rendelkező tagját érintő megkeresésünkre a Közbeszerzési Hatóság azt a tájékoztatást adta, hogy ezen cég tényleges tulajdonosai bevallásuk szerint a kérdéses testvérpár. (Tájékoztatásában a Közbeszerzési Hatóság kifejezetten kitér arra, hogy nem azért a testvérpár a tényleges tulajdonosa a társaságnak, mert vezető tisztségviselők, -hiszen így az ajánlattevő a közbeszerzéseken sem indulhatna- hanem befolyásukból adódóan ők a tényleges tulajdonosok.)

Ezt a tényt ugyanakkor akkor még nem tudtuk bizonyítani, ugyanis nem lehetett pusztán okiratokkal igazolni, mivel a cégcsoportban voltak olyan külföldi társaságok, amelyeknek a tényleges tulajdonosa teljes anonimitást élvez.

A cégcsoport középpontjában egy zrt. áll, amely majdnem minden cégben tulajdonos, és majdnem minden cég tulajdonolja őt is, a legtöbb cégnek 6-7 tulajdonosa van (amelyek mind a cégcsoport tagjai.) A zrt. alaptőkéje 5,5 milliárd forint.

A cégcsoportban a beazonosítható kisebbségi tulajdonosok (önkormányzatok, bankok, gazdasági társaságok és természetes személyek) különböző társaságokban található összesített tőkerésze nem haladja meg összesen az 1 milliárd forintot.

Ez a struktúra bő 20 évvel ezelőtt jött létre – a cégek 2/3-ada holding jellegű – 1/3-ada működő, gazdasági tevékenységet érdemben folytató társaság. Ezek közül a legnagyobb cég árbevétele megközelítette a 20 milliárd forintot. Sok kisebbségi tulajdonos van, osztalék nincs egyik cégben sem, a döntésekbe a kisebbségnek nincs beleszólása. A működő cégek az elmúlt évtizedekben fejlődtek, méretük, árbevételük dinamikusan növekedett. A holding típusú cégek mutatói, ahol a kisebbségi részesedések találhatóak, viszont érdemben nem változtak.

3./ Alapos elemzés- a kiegészítő mellékletek, részvénykönyvek, tagjegyzékek tanulmányozása után sikerült feltárni a befolyást és megállapítani, hogy a központi zrt.-nek abban az 5 társaságban, ahol az ügyfelünk kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, 4 esetben 75%ot meghaladó mértékű befolyása van.

Márpedig Ptk. 3:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei]

(1) Ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

(2) A minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tag társasági részesedését vegye meg. Vételi kötelezettségének a minősített többséggel rendelkező tag a kérelem benyújtásakor fennálló piaci értéken, de legalább a társaság saját tőkéjéből a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő értéken köteles eleget tenni.

A kisebbség fenti jogát a jogi közbeszédben eladási opciónak nevezik, ezért a továbbiakban mi is így hivatkozunk rá.

A törvény szó szerinti értelmezése alapján a befolyás közzétételét követően nyílik meg az igény érvényesíthetőségének lehetősége. A cégcsoportban semmiféle befolyás nincs bejegyezve az egyes társaságok cégadataihoz. (A Cégnyilvántartás nem csak a 75%-ot meghaladó minősített többséget biztosító befolyást nem tartalmazza, hanem az 50%-ot meghaladót sem, ami a Ctv. egyes cégformáknál írt, kötelező előírása.)

4./ A cégcsoporthoz tartozó összes cég vonatkozásában beadtuk a cégbíróságra a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmünket a központi Zrt., mint befolyásszerző ellen, kérve a cégbíróságot, hogy kötelezze a befolyásszerzőt, hogy tegyen eleget törvényi kötelezettségének, bejegyzés és közzététel végett jelentse be a befolyását. Párhuzamosan egy cég vonatkozásában polgári peres eljárást indítottunk, amiben azt kértük, hogy a bíróság állapítsa meg a befolyást, és pótolja a befolyás bejelentésére vonatkozó jognyilatkozatot, majd keresse meg a cégbíróságot a befolyás bejegyzése és közzététele céljából.

Levezetésünkben lépésről lépésre, okiratokkal bizonyítottuk, hogy az érintett cégek mindegyike olyan köztes jogi személy, melyben a központi Zrt. befolyása meghaladja az 50%-ot, ahol pedig az ügyfél tagsági jogviszonnyal rendelkezik, a 75%-ot.

5./ Feltűnt, hogy itt a cégek méreténél fogva konszolidációs kötelezettség is fennállhat, ezért kértünk egy igazságügyi szakértői véleményt három évre visszamenőleg a befolyás megállapítása és az ennek kapcsán beálló esetleges konszolidációs kötelezettség létrejötte tekintetében. A szakvélemény megállapította a befolyást és a konszolidációs kötelezettséget mind a három vizsgált évben. A későbbiek során a szakvéleménnyel kapcsolatban állásfoglalást kértünk a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli Főosztályától, amely főosztály mindenben megerősítette ezt a szakvéleményt.

A szakvélemény kézhezvételét követően kiegészítettük a már beadott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmeinket, azzal, hogy nemcsak a kötelezően nyilvántartandó befolyás nincs bejelentve, hanem a társaságokat konszolidálni is kéne.

6./ Az összes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította a cégbíróság, vagy a jogi érdek hiánya miatt, vagy mert nem tudták kiszámolni a befolyást. Ezeket megfellebbeztük, másodfokon a táblabíróság a törvényességi felügyeleti kérelem meg nem engedett módosításának tekintette a konszolidációs kötelezettséggel kapcsolatos kiegészítést, hivatkozott rá, hogy szakértői bizonyításnak a törvényességi felügyeleti eljárásban nincs helye, valamint arra, hogy azoknál a társaságoknál, ahol a kérelmező nem rendelkezik tagsági jogviszonnyal, az eljárás megindításához szükséges jogi érdeke sem állapítható meg. Hivatalból sem kell a törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni, mivel a Ctv. 77.§ (5) értelmében a kérelem visszavonása illetőleg a kérelem elutasítása esetén a cégbíróság az eljárást hivatalból megindíthatja. (Tehát nem kötelező.)

Meggyőződésünk, hogy a cégnyilvántartás vezetése, és az, hogy abban a törvény által kötelezően előírt adatok szerepeljenek állami feladat, amit az állam a cégbíróságok útján valósít meg. Megerősítik ezt a Ctv. alábbi rendelkezései is;

„Ctv.:1. § (1) A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata 

  1. d) a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes működésének biztosítása érdekében – hivatalból, illetve kérelemre – törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása,
  2. § (1) Hivatalból jár el a cégbíróság, ha
  3. a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást..”

Mivel mindegyik kérelmünkből megállapítható volt, hogy 20 cég cégnyilvántartási adatai nincsenek rendben, véleményünk szerint a cégbíróságnak hivatalból kellett volna lefolytatni a törvényességi felügyeleti eljárásokat. Ez egyetlen esetben sem történt meg.

2018 áprilisában újra beadtuk a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmeket, immáron azokra a cégekre, ahol tagsági jogviszonnyal is rendelkeztünk. Ezeket is rendre elutasították, többségében azért, mert a cégbíróság nem tudta kiszámolni a befolyást. A megfellebbezett határozatok közül a Táblabíróság előtt egy még folyamatban van, ami az eltelt, majd három év alatt kalandos utat járt be, a másodfokú döntés még nem született meg.

7./ Az egyik törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelmezett beadott egy táblázatot, a 8:2.§ (4) bekezdés második mondata alapján kiszámolta a közvetett befolyás egy részét, azonban figyelmen kívül hagyta a harmadik mondatban írt szabályt. (Még így is sikerült a befolyás mértékét 50.3% értékben megállapítani) A cégbíróság ezt a levezetést elfogadta, és a kérelmünket elutasította. A táblabíróság szerint (Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgtf.43.219/2019/5.) az elsőfokú bíróság a kérelmezett levezetése alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nincs minősített többségi befolyás. Az indokolás egy szót sem tartalmaz arról, hogy miért a kérelmezett táblázata a jó, a kérelmezőé miért rossz, és miért nem kell alkalmazni a befolyás kiszámításánál a köztes jogi személyekre vonatkozó Ptk. 8:2.§ (4) bekezdés harmadik mondatát. A táblabíróságot az sem érdekelte, hogy az 50%-ot meghaladó befolyás is kötelezően nyilvántartandó cégadat. Végezetül megjegyezte, hogy a minősített többség megszerzése az okiratokból kétséget kizáróan megállapítható kell, hogy legyen, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor egyéb bizonyítási eszköz figyelembevételével, polgári peres eljárásban kerülhet sor a bizonyításra.

8./ A polgári peres eljárásban az elsőfokú bíróság nem látta akadályát a megállapítást tartalmazó ítélet meghozatalának, és a jognyilatkozat pótlásának sem, mivel álláspontja szerint a felperesnek a törvényes állapot helyreállításán (nevezetesen, hogy a cégjegyzék tartalmazza a befolyás mértékét) túli igénye van azáltal, hogy a befolyás cégközlönyben való megjelenését követően nyílik meg a megvételre történő felszólítás lehetősége. A Ptk. értelmező rendelkezéseiből viszont nem látta megállapíthatónak a befolyás mértékét „… A köztes jogi személy a befolyásolt társaság szempontjából csak olyan lehet, amelynek a befolyásszerző tagja, és abban szavazati joggal rendelkezik, hiszen a (4) bekezdés az (1) bekezdés fogalmára a közvetett befolyásra való kitérés nélkül utal vissza…” (Fővárosi Törvényszék: 37.G.44.018/2017/47. számú ítélete), ezért a keresetet elutasította.

A fellebbezés során a táblabíróság indoklásában kifejtette, hogy a felperes érvelése a befolyásszerzés számításának módja tekintetében – a Ptk. 8:2.§-nak helyes értelmezése szerint- helytálló;

„… Az I. fokú bíróság a fenti szabályozás helytelen értelmezésével következtetett arra, hogy köztes jogi személynek csakis az a társaság minősülhet, amelynek a befolyásszerző a tagja.

Annak megítélésénél, hogy a tag közvetetten rendelkezik-e a szavazatok több, mint háromnegyedével, a Ptk. 8:2.§ a közvetett befolyás számítására vonatkozó (4) bekezdése irányadó. A Ptk. 8:2.§ (4) bekezdése a közvetett befolyás fennálltához pedig nem a köztes jogi személyben fennálló szavazati jogosultságot biztosító tagságot, hanem e társaságban fennálló befolyást követeli meg, amely szintén megvalósulhat közvetett befolyás többszörös áttétel útján is. Ekként a tag közvetett befolyása fennáll, ha a köztes jogi személy a társaságban szavazati joggal, és e köztes jogi személyben a tag befolyással rendelkezik.” (Fővárosi Ítélőtábla 16.G.40.644/2019/12-II. számú ítélete)

Nem látta viszont lehetőségét a megállapításnak és a jognyilatkozat pótlásának, ezért helyben hagyta az I. fokú ítéletet, mivel ez az ügy nem polgári peres eljárásra, hanem törvényességi felügyeleti eljárásra tartozik.

„A Ctv. 81.§ (1) b) pontja a törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság által alkalmazható intézkedésként szabályozza a cég, illetve … a vezető tisztségviselő 100.000.-Ft-tól 10.000.000.-Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújtását. Az (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cégbíróság az (1) bekezdés b) pontjában foglalt intézkedést megfelelően alkalmazhatja a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben is, ha az a befolyás megszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy elmulasztja.

A Kúria – éppen a jelen per alperesével szemben kezdeményezett- törvényességi felügyeleti eljárásban meghozott BH2019.279. számon közzétett eseti döntésében fejtette ki, hogy a befolyás alá került társasággal szemben lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárásban van lehetőség a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben intézkedést alkalmazni. A döntés értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás alkalmas a Ctv. 72.§ (1) bekezdésében megfogalmazott célkitűzés elérésére, arra, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse….

A felperes tehát jogvédelmet a törvényességi felügyeleti eljárásban kereshet, ez a nemperes cégeljárás alkalmas arra, hogy a többségi befolyásszerzés megléte esetén a cégbíróság a Ctv.-ben biztosított intézkedéssel akár többszöri, jelentős összegű pénzbírság kiszabásával is rákényszerítse a befolyásszerzőt a törvényi kötelezettsége teljesítésére.”

Megjegyzi még a Kúria a fent hivatkozott döntésében, hogy „a jelenleg hatályos szabályozás… csak akként értelmezhető, hogy a minősített többség megszerzésére vonatkozó adatváltozás bejegyzését annak a Kft.-nek, vagy Zrt.-nek a cégjegyzékébe, amely tekintetében a befolyásszerzés megvalósult nem a befolyás alá került cégnek, hanem magának a befolyásszerző tagnak (részvényesnek) kell változásbejegyzési kérelemmel kérnie.”

A kúriai döntés eljárásjogi szempontból teljesen helytálló, azonban az, hogy az adott esetben többször is kiszabásra kerülő pénzbírság alkalmas-e arra, hogy a befolyás bejelentésére kényszerítse a befolyásszerzőt erős kételyeket ébreszt.

Egy mikrovállalkozás néhány millió forintos törzstőkéjéhez képest talán megfelelő elrettentő erő a cégbíróság által kiszabott több százezer, talán többmillió forintos bírság, hogy befolyását bejelentse, azonban a mi esetünkben a kérdéses céget (amely kisebbségi részesedésekkel rendelkezik a cégcsoportban) szinte változatlan portfólióval 3,4 milliárd forintért adták el bő 20 éve, oly módon, hogy éltek egy eladási opcióval. Könnyű belátni, hogy ilyen értéknél itt az ismételten kiszabott bírság sem fog eredményre vezetni, mivel a cég tulajdonában álló kisebbségi részesedések még mindig ennyit -vagy ennél többet- érnek.

Úgy tűnik, hogy a mi ügyünk mindig arra nem tartozik, aki előtt éppen van. Ha a cégbíróságon indítjuk az eljárást, a perbíróságra küldenek, ha pedig a perbíróságon indítjuk meg az eljárást, akkor azt mondják, hogy az a cégbíróságra tartozik.

Ez azért is érdekes, mert a Pp. rendelkezik a befolyásszerzéssel kapcsolatos perekről a hatásköri szabályoknál;

Pp. 20. § [A bíróságok hatásköre]   

(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:

  1. a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
  2. ad) a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,

Pp. 7. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E törvény alkalmazásában:

  1. jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek:

f) a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos per,

Ez azt jelenti, hogy befolyásszerzéssel kapcsolatos ügyben a törvényes működés kapcsán (befolyás bejelentése és bejegyzése) lehetséges perbírósághoz fordulni.

9./ Ezt követően sikerült megállapítani, hogy a bevezető részben írt testvérpár szerezte meg az egész cégcsoport feletti befolyást, megközelítőleg 40%-os mértékű részvénytulajdont szerezve a központi Zrt.-ben. (Ez, és a cégcsoport többi tagjában fennálló tulajdoni részesedésük összességében megállapíthatóvá tette minősített többséget biztosító befolyásukat.) Befolyásuk az érintett cégek vonatkozásában közvetett úton valósul meg. Polgári peres eljárást indítottunk, melyben kértük a befolyás megállapítását, a befolyás cégbíróság felé történő bejelentéséről szóló jognyilatkozat pótlását, és ezzel a cégbíróság megkeresését. A Fővárosi Törvényszék 11.G.40.119/2020/7-I. számú végzésével visszautasította a keresetlevelet. Indoklása szerint „A törvényességi felügyeleti eljárás alkalmas a Ctv. 72.§ (1) bekezdésében megfogalmazott célkitűzés elérésére, azaz arra, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság az intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse… A törvényességi felügyeleti eljárásban a felperes megfelelő jogvédelmet kaphat figyelemmel arra is, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében – a kérelem alapossága esetén- hivatalból közzéteszi a Cégközlönyben a többségi befolyással kapcsolatos bejegyzéseket.” A Fővárosi Ítélőtábla 13.Gpkf.43.363/2020 számú végzésében az I. fokú végzést helyben hagyta, azzal, hogy „A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival…”

Mint az az előző pontban az idézett Kúriai döntés kapcsán kifejtésre került, a befolyás hivatalból történő bejegyzésének semmiféle jogszabályi alapja nincs. A bíróság a Ctv. 81.§ (1) b) pontja alapján a befolyásszerzővel szemben csak pénzbírságot szabhat ki, más intézkedést nem alkalmazhat. Hivatalból, a minősített többséget biztosító befolyás tényét nem jegyezheti be.

10./Eljárást indítottunk a Magyar Nemzeti Bank előtt, mivel a cégcsoportban van egy pénzügyi Zrt. is, amely társaságnak be kellett volna jelentenie a befolyást, hogy pénzügyi tevékenységet végezhessen;

A NAV-nál is bejelentettük, hogy a cégcsoportot konszolidálni kellene, de ez nem történik meg.

Feljelentést tettünk a rendőrségen a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409.§) és más bűncselekmények miatt.

Négy ügyvédi iroda közel négy év alatt elvégzett több ezer munkaórája, és több ezer oldal írott anyaga ezidáig nem vezetett sehová. A befolyás fennálltának kérdésében érdemi döntés a mai napig nem született.

Egyetlen eredménye volt a munkánknak. Az, hogy megtanultunk befolyást számolni.

11./ Jogász olvasóinkban már fel kellett, hogy merüljön, hogy miért megállapításra és jognyilatkozat pótlásra indítunk polgári peres eljárást, miért nem marasztalásra perelünk.

A Legfelsőbb Bíróság Gfv. 30.437/2010/3. számú ítélete szerint;

„A perben nem volt vitatott, hogy sem a befolyásszerző, sem a vezető tisztségviselő nem gondoskodott az említett adatváltozás bejelentése, bejegyeztetése, valamint közzététele iránt. A felperesek emiatt törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményeztek. Ez azonban nem változtat azon a jogszabályi előírás által teremtett helyzeten, hogy a felpereseknek csak a közzététellel nyílik meg az igénye arra, hogy a befolyásszerzőtől üzletrészük megvásárlását követeljék. Mivel az igény keletkezése és érvényesíthetősége a közzétételhez kapcsolódik, a csak megállapításra irányuló kereset Pp. 123. §-ában írt feltétele nem valósult meg.”

A mai napig ez a döntés, a jogszabály szó szerinti értelmezése adja a joggyakorlat alapját.

A fenti döntés a 2006. évi Gt. szabályain alapul. Ezt gondolta tovább egy vidéki táblabíróság, amelyik azt mondta ki döntésében, hogy az alanyi jog a közzététellel keletkezik.

12./ Lett egy sejtésünk, hogy a közvetett módon létrejött befolyás nem bejegyezhető. A Ctv. a befolyás feltüntetésével kapcsolatban következetesen a tag szót használja;

Ctv. 27. § A cégjegyzék cégformánként, a 24-26. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:

(3) Korlátolt felelősségű társaság esetében

a) * a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,

b) Zártkörűen működő részvénytársaság esetében

bc) * amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

Ez nincs szinkronban a Ptk. értelmező rendelkezéseivel és a Ptk. már idézett 3:324.§-ban foglalt szabályával, amelyekből egyértelmű, hogy a befolyás közvetett úton is megvalósulhat. Az elektronikus változásbejegyzési kérelem viszont a Ctv. alapján íródott, csak a tag befolyásának, nem pedig a befolyásszerző személyének bejelentésére, bejegyzésére van lehetőség. Önmagában megfelelő rovat híján a befolyás nem tüntethető fel.

Ha visszagondolunk a fenti ábrákra az alábbi megállapítást tehetjük;

A Cégnyilvántartásban jelenleg X. Kft. úgy szerepel, mint egy társaság, amelynek 4 különböző tulajdonosa van. Sehol, még utalást sem találnánk arra nézve, hogy X. Kft. tulajdonképpen Kovács Béla minősített többséget biztosító befolyása alatt áll. Ugyanígy, Z Kft. esetében sem jelenik meg Kovács Béla többségi befolyása. (lsd. 3. ábra)

Bár a Kúriánál felmerült a kiterjesztő „közvetett tag” értelmezés;

BH2014. 250.

49. A Cstv. 49. § (5) bekezdése azzal, hogy a Ptk. 685/B. §-ára utal, a többségi befolyás meghatározás miatt nem csak a közvetlen tagokat, hanem – a meghatározó befolyás megfogalmazásával, amely a többségi befolyás egyik formája – a közvetett tagsági jogokkal rendelkezőket is kizárta a privilegizált kielégítés jogából.

– a Ctv. vonatkozó szabályának ilyen kiterjesztő értelmezése a mai napig nincs és valószínűleg nem is lehet. Ez teljes mértékben ellentétes a következő rendelkezésekkel:

A Ptk. 8:2.§ (1) szerint „Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

  1. évi IV. törvény:

§ (1) Ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban (a továbbiakban: ellenőrzött társaság) annak tagja (részvényese) … a (2) bekezdés szerinti minősített többséget biztosító befolyást szerez …

(2) E cím alkalmazásában minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

Ptk. 3:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei]

(1) Ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség …

A fenti rendelkezések más jogi műhelyekben készültek. A Ptk. értelmező rendelkezése az absztraháció magasabb fokán áll. A befolyás fogalma annyira komplex, hogy nem írható le, illetve nem redukálható a tag fogalomra. Vegyük észre, hogy aki „vagy közvetve” tehát csak közvetve szerez befolyást, az nem tag. A fenti normákat tehát nem lehet csak nyelvtanilag, szó szerint értelmezni.

Egyértelműen megállapítható, hogy a közvetett módon létrejött befolyás bejegyzésre alkalmas módon történő bejelentésére (változásbejegyzési nyomtatvány kitöltése) és bejegyzésére a magyar jogban soha nem is volt lehetőség. Ezzel összefüggésben természetesen közzétételre sem kerülhetett sor soha.

Megkerestük az egyik legnagyobb, elektronikus cégeljárással, és az ott alkalmazandó nyomtatványokkal foglalkozó szolgáltatót, aki megerősítette ezt a sejtésünket.

Állásfoglalást kértünk az Igazságügyi Minisztériumtól, amelyben feltettük azt a kérdést, hogy véleményük szerint van-e lehetőség a közvetett befolyás bejelentésére, van-e erre megfelelő rovat a Cégjegyzékben, és a változásbejelentő nyomtatványon.

A Minisztérium válaszában megerősítette, hogy a Ctv. csak a tag befolyásának feltüntetésére ad lehetőséget, ugyanakkor megjegyezte, hogy „…a Ptk. a minősített többséget biztosító befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása körében nem azt tekinti relevánsnak, hogy a minősített többséget biztosító befolyást eredményező helyzet milyen módon alakult ki (pl. közvetett, többszörösen közvetett); a jogszabály a jogkövetkezményt a minősített befolyás megszerzésének tényéhez fűzi…”

13./ Lássuk be, ez teljesen ellentétes a Legfelsőbb Bíróság Gfv. 30.437/2010/3. fent idézett álláspontjával.

A Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontja szerint csak a közvetlen, tagsági jogon alapuló befolyás esetében és csak az önkéntes jogkövetés esetén (bejelentés) valósulhat meg a kisebbség igényérvényesítése, ráadásul úgy, hogy az ellenérdekelt többségi tulajdonos döntésén múlik a bejelentés-bejegyzés-közzététel, ami egyébként sem kikényszeríthető. Unikális lenne a magyar jogrendszerben egy olyan szabályozás, ami egy bekövetkező tény (befolyás) esetére kilátásba helyezett hátrányos jogkövetkezményt (felhívásra meg kell venni forgalmi értéken) csak akkor engedne érvényesülni, ha ez az ellenérdekelt fél szándékában áll. Gondoljunk bele azért abba is, hogyha a befolyás bejelentése megtörténik, de az illeték, és a közzétételi díj nem kerül befizetésre, mit tehet a bíróság?! Természetesen elutasítja a változásbejegyzési kérelmet, így a befolyás nem lesz bejegyezve, pláne nem közzétéve. Nyilvánvalóan értelmetlen minden olyan konstrukció, ami nem a következő logikai lépéseken alapul: „Ha (tényállás) … akkor (jogkövetkezmény)”.

Több, mint ötven helyen fordul elő magas szintű jogszabályokban (Art., Itv., stb.) a többségi befolyás, minősített többséget biztosító befolyás, melyhez a jogalkotó különböző jogkövetkezményeket fűz. Érezhető a transzparenciára vonatkozó szándék, hogy legyen mindenki számára nyilvánvaló, átlátható struktúra, ami nem hagy kétséget afelől, hogy ki a tényleges irányítója a különböző társaságoknak.

Jelenleg egy cégek kapcsolati hálóját bemutató ábra semmit nem árul el arról, hogy ki hozza valójában a döntéseket. Míg, hogyha a Ptk. 8:2.§ rendelkezéseinek megfelelően minden társaság cégjegyzékében szerepelne a rá gyakorolt befolyás mértéke, úgy átláthatóvá válna, hogy az ember kivel is szerződik, ki áll a háttérben.

A képet színesíti, hogy a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény.

Btk.; 409. § (2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha valaki szó szerint értelmezi a Btk.-t, akkor azt látni kell, hogy a törvényi tényállás a bejelentési kötelezettség elmulasztását kéri számon, annak pedig eleget lehetne tenni jelenleg is (bár nyilván bejegyzésre és közzétételre alkalmas módon nem).

14./ Miután feltártuk, hogy a közvetett befolyás bejelentésére, bejegyzésére és közzétételére a magyar jogrendszer nem ad lehetőséget, elkezdtük vizsgálni a Ptk. 3:324.§ nyelvtani értelmezésen túlmenő, kiterjesztett értelmezését, mivel teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a kérdéskört rendező jogszabályok szó szerinti -nyelvtani- értelmezése egy tévút, ami a gyakorlatban hatályon kívül helyezi a Ptk. kisebbséget védő rendelkezését.

Mi volt a jogalkotó szándéka? Hogy védelmet biztosítson a kisebbségi tulajdonosnak és nyilván az, hogyha valaki egy társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, akkor legyen meg a kisebbségnek az a lehetősége, hogy elhagyja a fedélzetet, hiszen a döntésekbe beleszólása már nem lesz.

Mikortól szorul védelemre a kisebbség? Nyilvánvalóan akkortól, amikor a befolyás keletkezik, a befolyásszerző ugyanis befolyását nem a bejelentéstől – bejegyzéstől – közzétételtől kezdve gyakorolja, hanem azonnal. A norma szó szerinti értelmezése -a jelenlegi bírói gyakorlat- is segítséget nyújt, védelmet biztosít, de nem a kisebbségi tulajdonosoknak, hanem a befolyásukat csalárd módon, akár bűncselekménnyel elleplezőknek.

Konstitutív vagy deklaratív a befolyás cégbíróság által történő bejegyzése, illetve közzététele? A befolyás nem a bejegyzéssel, illetve közzététellel jön létre, teljesen más természetű a cégnyilvántartás, mint az ingatlan-nyilvántartás. Míg az ingatlan tulajdonjogának visszterhesen történő megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elengedhetetlen, addig a befolyás esetében a bejegyzés és a közzététel csak leköveti a kialakult tényhelyzetet. A minősített többség megszerzésének közzététele ugyanis csupán a mindenki -bárki- által történő tudomásszerzés vélelmezett időpontja.

15./A történeti, és a jogalkotó szándéka szerinti elemzés is érdekes eredményre vezetett;

15.1. Megvizsgáltuk az 1997. évi CXLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

1997. évi CXLIV. tv. 292. § (1) A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását – a befolyás módját és mértékét is feltüntetve – az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről.

(2) A jelentős, a többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás bejelentésének teljesítését megelőzően, a befolyással rendelkező a szavazati jogát csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja.

Megállapítható, hogy a jogalkotó a befolyásszerzés tényének 30 napon belüli bejelentését írja elő, azzal a 2. bekezdésben írt szabállyal, hogy a befolyással rendelkező szavazati jogát a bejelentés teljesítését megelőzően csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja. Befolyásával tehát csak a bejelentést követően tud élni.

1997. évi CXLIV. tv. 295. § (1) A többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak a cégjegyzékbe történt bejegyzését követő közzétételtől számított hatvan napon belül – ha az ellenőrzött társaság részvénytársaság – bármely részvényes kérheti, hogy részvényeit az uralkodó tag forgalmi értéken vegye meg.

15.1.2. Felmerül a kérdés, hogy ezeket a szabályokat hogyan értelmezte az akkori joggyakorlat. Erre nézve a 771/2002. számú Legfelsőbb Bírósági gazdasági elvi határozat ad iránymutatást. A történeti tényállás szerint a Magyar Állam a 1998. július 23. napján hatályba lépő 1998. évi XXXIX. törvény alapján szerzett többségi irányítást biztosító befolyást a P. Rt.-ben, melyet a Pénzügyminiszter 1998. november 27. napján jelentett be, és a Cégközlöny 1999. február 18. számában került közzétételre. A Magyar Állam befolyása a befolyás alá vont részvénytársaságban 1999. január 29. napján viszont már 99,96%-ra növekedett, e napon az Rt. alaptőkéje leszállításra került, a korábban 10.000.-Ft./db névértékű részvények névértéke 5.-Ft./db-ra csökkent.

A felperesek a Gt. 295.§ (1) bekezdése alapján felhívták az I.r. alperest, hogy tegyen vételi ajánlatot a tulajdonukban álló részvényekre, mely igény teljesítését az I.r. alperes 1998. novemberében elutasította.

A dátumok nagyon fontosak, látni kell, hogy a felperesi felhívás a befolyás Cégközlönyben történő közzétételét több hónappal előzte meg. Ha és amennyiben a jogszabály 295.§ (1) bekezdését szó szerint értelmeznénk, úgy a felperesek csak a közzétételt követően kérhették volna részesedésük megvásárlását.

Mind az első, mind a másodfokú bíróság, végezetül pedig felülvizsgálati fórumként a Legfelsőbb Bíróság is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kisebbségi igény keletkezését a befolyásszerzés ténye, és létrejöttének időpontja határozza meg, nem pedig a befolyás tényének a Cégközlönyben való közzététele.

Mindezen túlmenően még így is két féle módon értelmezhetjük a jogesetet és az abból levont következtetéseket.

A./ A befolyás keletkezésével nyílik meg a lehetőség az eladási opció gyakorlására és annak véghatárideje a befolyás közzétételét követő 60. nap.

B./ Az eladási opciót a befolyás keletkezését követően bármikor lehet gyakorolni, viszont csak a közzétételt követően hatályosul.

Az elvi határozatban erről mindössze ennyit találunk;

„A Gt. 295.§ (1) bekezdése értelmében a legalább többségi befolyással rendelkező részvényestől az ellenőrzött Rt. bármely részvényese a Gt.-ben meghatározott határidőn belül kérheti, hogy részvényeit forgalmi értéken vegye meg.”

15.2. A 2006 évi IV. tv lényegesen egyszerűsítette a korábban hatályban volt jogszabály rendelkezéseit;

  1. § (1) Ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban (a továbbiakban: ellenőrzött társaság) annak tagja (részvényese) az alapítást követően a (2) bekezdés szerinti minősített többséget biztosító befolyást szerez, a befolyásszerző (a továbbiakban: minősített befolyásszerző) köteles azt a befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) E cím alkalmazásában minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve – a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B. § (3) bekezdése szerint kell megállapítani.

  1. § (1) A minősített többségű befolyás közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese) kérheti, hogy a minősített befolyásszerző az üzletrészét (részvényét) vegye meg tőle. A minősített befolyásszerző vételi kötelezettségének az üzletrésznek (részvénynek) a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló piaci értékén, de legalább a gazdasági társaság saját tőkéjéből az üzletrészre (részvényre) jutó résznek megfelelő értékén kell hogy eleget tegyen.

A szabályozásból kimaradt a korábban beépített automatizmus, ami a befolyás bejelentésére kényszerítette a befolyásszerzőt (hiszen csak a bejelentést követően élhetett szavazati jogával) Véleményünk szerint ez azért maradt ki, mert a jogalkotó számára evidens volt, hogy a kisebbségi tulajdonos igényét a befolyásszerzés ténye alapozza meg.

Mindezzel összefüggésben megemlítjük az Alaptörvény jelenleg hatályos 28. cikkét;

„A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

Vajon mi lehetett a jogalkotó akarata? Ha megvizsgáljuk a törvény miniszteri indoklását, ez elég egyértelműen kiderül;

A Magyar Köztársaság Kormánya T/18196 számú törvényjavaslat a gazdasági társaságokról dr. Petrétei József igazságügy-miniszter általi indoklásának 170. oldal 1. cím utolsó bekezdése:

„…A   minősített   befolyás   létrejöttének   tényéhez   kapcsolódó további jogkövetkezmény, hogy a Javaslat 53. §-ának (1) bekezdése módot ad az ellenőrzött  társaság  bármely  tagja  (részvényese)  számára,  hogy  eladási  jogot  gyakorolva  társasági jogviszonyát megszüntethesse…”

Nem a befolyás közzétételéhez, hanem a befolyás létrejöttének tényéhez kapcsolódik a jogkövetkezmény.

Nézzük végezetül a jelenleg hatályos Ptk. indoklását;

„A törvény a gazdasági társasági típusok szabályozását követően, önálló Címben foglalkozik a minősített többséget biztosító befolyás megszerzéséhez fűződő jogkövetkezményekkel. Az ilyen többség ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a befolyásszerző már a minősített többséget igénylő döntéseket is egyedül meghozhatja, vagyis a társaság nem a tagok közötti érdekegyeztetésnek megfelelően, hanem egyetlen tag akarata szerint működik. Ez részben a hitelezők, részben a társaság kisebbségi tagjainak érdekeit sértheti.

A törvény a hatályos szabályozáshoz hasonlóan csak akkor kíván jogkövetkezményeket fűzni a minősített többséget biztosító befolyás megszerzéséhez, ha korlátolt felelősségű társaságban vagy zártkörűen működő részvénytársaságban alakul ki ilyen helyzet. (…)

A minősített többséget biztosító befolyás megállapításánál a tag közvetlen és közvetett módon gyakorolható szavazati jogának mértékét kell figyelembe venni. A közvetett befolyás fogalmát és számítási módját a definíciós szabályok tartalmazzák. A minősített többséget biztosító befolyás kialakulása esetén a tag köteles erről a nyilvánosságot tájékoztatni a befolyásszerzés tényének a nyilvántartó bírósághoz való bejelentéssel, amelynek nyomán a befolyásszerzés tényét bejegyzik a nyilvántartásba és közzé is teszik. Ilyen módon a hitelezők is tudomást szerezhetnek a társaság sajátos döntéshozatali struktúrájáról, és mérlegelhetik ennek veszélyeit. (…)

A kisebbségben maradó tagok védelmére szolgál az a szabály, amely szerint bármely tag kérheti, hogy részesedését a befolyásszerző tag piaci értéken vegye meg.”

Úgy gondoljuk, hogy a jogalkotó szándéka a minősített többséget biztosító befolyással kapcsolatban kettős volt. Egyrészt el kívánta érni annak cégjegyzékben történő nyilvántartását, másrészt lehetővé kívánta tenni a Kft. és Zrt. céltársaságban tagsági jogviszonnyal rendelkező kisebbségi tulajdonos számára, hogy a befolyás keletkezését követően felhívására a befolyással rendelkező köteles legyen megvásárolni üzletrészét/részvényhányadát. E jog gyakorlásának kezdete a befolyás keletkezése, véghatárideje pedig a közzétételt követő 60. nap.

Nem vitás, hogy ezt nem sikerült leírni. de az összes többi értelmezési mód ezt támasztja alá.

16./ Miért nem derült ki eddig, hogy a közvetett úton létrejött befolyás nem bejegyezhető a Cégnyilvántartásba? A jogalkotás és a jogalkalmazás kölcsönösen hatnak egymásra. Egy félreérthető jogszabályszöveg, egy be nem tartható jogszabályi rendelkezés először egy köztisztviselő, vagy egy bíró előtt folyamatban lévő konkrét ügy kapcsán jelentkezik.

A közvetett úton megvalósuló minősített többséget biztosító befolyással kapcsolatos problémakört -mint az a mi esetünkből is látható- a közigazgatási és bírói kar olyan szinten eliminálta, hogy annak nem alakult ki értékelhető gyakorlata, a befolyás kiszámításával kapcsolatos ismeretek -egy másodfokú tanács kivételével -a nullával egyenlőek, a jogalkotó pedig semmilyen visszajelzést nem kapott arról, hogy módosítani kellene a normaszövegeket.

Nekünk ügyfeleknek, jogi képviselőknek problémáink vannak. A problémák gyakran komplexek, megoldásukhoz több közigazgatási, illetve bírósági ügy megindítására lehet szükség. Mi a problémáink végleges megoldását tartjuk szem előtt.

A közigazgatási és a bírói karnak ügyei vannak. Ők nem a probléma megoldását, hanem az ügy gyors és frappáns befejezését tartják szem előtt. A rendszer úgy van megkonstruálva, hogy a statisztikai szemlélet miatt befejezéseket kell produkálniuk. Elintézett ügyeket, amelyeket lehetőség szerint a másodfokú hatóság vagy bíróság nem helyez hatályon kívül, illetve nem változtat meg. Ha ezeknek a kritériumoknak eleget tesz egy hivatalnok, vagy egy bíró, akkor megfelel a rendszer által támasztott elvárásoknak, eredményesnek minősül.

Ebben a rendszerben az senkit nem érdekel, hogy egy frappáns, gyors befejezés nem visz közelebb a probléma megoldásához, adott esetben több tucat más ügyet indukál, ez ugyanis sehol nem elvárás. Az elutasító attitűd a mi esetünkben nemcsak az ügy érdemi részét tekintve, hanem a puszta tények vonatkozásában is (befolyás megállapítása, kiszámítása) érvényre jutott. Többször arra következtettünk a határozatok indoklásaiból, hogy beadványunkat el sem olvasták.  Az is megtörtént, hogy abban az ügyben, ahol kérelmezők voltunk, a bírónak sikerült minket kérelmezetti pozícióba helyeznie, és saját magunk ellen megindítani az eljárást.

A cégbírók munkájukat a Ctv. alapján, annak keretei közt végzik, és mivel nincs szinkronban a Ctv. a Ptk. értelmező rendelkezéseivel, ezért nem tudják kiszámítani a befolyást. Gyakorlatilag, mivel nem bejegyezhető a közvetett befolyás, olybá veszik, hogy azt nem is lehet figyelembe venni.

Láttál e már jogesetet/BH-t kedves olvasó, amiben leírják, hogy hogyan kell közvetett befolyást számolni?

17./ Konklúzióként megállapítható, hogy transzparenciát akkor lehet elérni, ha erre van szándék és mód. Ha a cégnyilvántartás tartalmazná minden gazdasági társaság (kivéve az Nyrt.- hiszen itt ez megoldhatatlan-) esetében a tagok/részvényesek pontos részesedését, és külön rovatban azt, hogy kinek a befolyása alatt áll a társaság, átláthatóvá válna a gazdasági élet.




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 21.

Fontos határidő közelít a GDPR-szabályokban

A GDPR rendelet előírásai szerint eljött a kötelező felülvizsgálat ideje, amelynek során minden adatkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy adatkezelési folyamatai továbbra is megfelelnek a GDPR előírásainak – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

2021. szeptember 20.

Csapatfejlődés az ügyvédi irodában is

A csapatépítés a mindennapi munkavégzés mellett sok odafigyelést és időt igényel. Miért érdemes mégis energiát szánni rá egy ügyvédi iroda számára?