A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.
A NAIH szerint az adatkezelő nem sértette meg a kérelmezők helyesbítéshez, törléshez és tiltakozáshoz való jogát, illetve az átlátható adatkezelés elve sem sérült.
Általánosságban elmondható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás a szakirodalom szerint a tartalom tekintetében, de még elnevezését illetően is talán az egyik legvitatottabb cégeljárás.
A Kúria jogegységi döntésében úgy határozott, hogy a hitelintézet együttes képviseleti joggal rendelkező vezetői érvényesen adhatnak meghatalmazást banki alkalmazott részére a szerződéskötésre.
A szerzők a befolyásszerzést, a befolyásszerzés cégbírósági bejegyzését és a jogszabályi anomáliákat tárgyalják.
Többek között változik a Közjegyzői törvény, a Ptk. és a Gyvt., az ügyvédi törvény és a Jat. is az újabb igazságügyi salátatörvénnyel.
Az alábbi, kétrészes cikkünkben összegezzük a kényszertörlési eljárás leglényegesebb tudnivalóit, valamint bemutatjuk, hogyan zajlik le és milyen következményekkel zárul a folyamat.
Az érintett tag kötelezettsége, hogy a minősített befolyást eredményező változást az annak megszerzésétől számított tizenöt napon belül bejelentse a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett.
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a cég tagja meghal, ha még ő volt az ügyvezető is, ez komolya bonyodalmat okozhat a társaság életében.
