A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya


A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

  • a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, vagy a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
  • b) a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
  • c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
  • d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
  • e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A 2006. évi V. törvény (Ctv.) kifejezetten rögzíti, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések (pl. bírság, legfőbb szerv összehívása, felügyelőbiztos kirendelése, stb.) ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást.

A kényszertörlési eljárásra vonatkozó legfontosabb előírások:

  • A cég főszabály szerint üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet.
  • A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy kérelmet kíván előterjeszteni arra, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg. Ezt a kérelmet kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított kilencvenedik napig lehet kérni, a határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
  • A kényszertörlés elrendeléséről szóló jogerős végzés közzétételét követő negyven napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket. Ez a határidő jogvesztő, a be nem jelentett vagy késve bejelentett követelést a kényszertörlési eljárásban érvényesíteni nem lehet.
  • Ha a céggel szemben senki nem jelent be követelést, és cég vagyontalan, a céget törlik a cégnyilvántartásból, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között.
  • A kényszertörlés felszámolási eljárásba fordul át, ha a hitelezői igény meghaladja a 400 000 forintot, akkor is, ha a társaság vagyona meghaladja ezt az összeget.
  • A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket, ide nem értve a hitelezői érdekek figyelembevétele mellett meghozható, a 117/C. § szerinti kérelem előterjesztéséhez szükséges döntések meghozatalát. A cég nem dönthet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról – ideértve a határokon átnyúló műveleteket is –, nem határozhatja el végelszámolását, a jegyzett tőkéje leszállítását, a kényszertörlési eljárás azonban a cég egyéb cégadatai változásának nem képezi akadályát.
  • A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás megindítását követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. A kényszertörlési eljárás alatt a cég vagyontárgyának átruházására kötött szerződés vagy a vezető tisztségviselőnek a cég vagyontárgyának elidegenítésével, illetve megterhelésével kapcsolatos jognyilatkozata semmis.

A cikk szerzői dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Vizsy Gábor ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.

2024. április 9.

Szellemi alkotások az üzleti forgalomban

Dr. Borbás Máté, ügyvéd, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda partnere és Keményvári Bálint, szabadalmi ügyvivő, gépészmérnök, az SBGK Ügyvédi- és Szabadalmi Ügyvivői Iroda munkatársa beszéltek a Wolters Kluwer Hungary által szervezett webináriumon az üzleti hasznosítási célok által befolyásolt oltalomszerzési stratégiákról, a szellemi alkotások hasznosítását lehetővé tevő különböző szerződéses konstrukciókról, valamint az IP (Intellectual Property – szellemi tulajdon – a szerk.) értékéről, értékeléséről és jelentőségéről a befektetések kapcsán.