Bejegyzések a ‘dr. Jean Kornél’ címkével ellátva

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.

Kisokos a végrendeletről

Alábbi cikkünkben összeszedtük azokat az esszenciális tartalmi elemeket, melyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy érvényes végrendelettel rendelkezzünk, és az örökhagyó céljának megfelelően a törvényes öröklés helyett az örökhagyó által megfogalmazott végakarat érvényesüljön.

Házastársi közös vagyonnal való rendelkezés

A Ptk. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek egyik célja a családi otthon védelme, ami teljes összhangban áll a legtöbb európai országban megmutatkozó tendenciákkal.

A közbenső szerződés szabályai a Ptk.-ban

A már – nem is annyira új – Ptk. a szerződésszegés általános szabályai között a közbenső szerződésszegésről is külön rendelkezik a 6:150 §-ban.

A szavatosság és a kártérítés összefüggései

A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.

Házastárs lakáshasználati jogának ellenértéke

A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt.-ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba.

Kötelező jogi képviselet a másodfokú eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.

Tartós földhasználók tulajdonjogának bejegyzése

A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény viszonylag keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a magyar állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

A kirendelt zárgondnok korlátai

Az alábbi cikkben a szerzők a részvényekre elrendelt vagyonelkobzás miatt kirendelt zárgondnok jogosítványainak korlátait elemzik.