Bejegyzések a ‘dr. Jean Kornél’ címkével ellátva

Személyegyesítő szervezetek veszélyhelyzetben Koronavírus

A szerzők az alábbiakban a veszélyhelyzet során a személyegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről értekeznek.

A szignózás, mint az ellenjegyzés egyik feltétele

Jelen cikkükben a szerzők az ügyvédi ellenjegyzés egyik elemével, a szignózással kapcsolatos részletszabályokat ismertetik.

Az osztályrabocsátás szabályai a Ptk.-ban

Az osztályrabocsátás csak a közösen öröklő leszármazók lehetőleg egyenlő részesedését kívánja biztosítani az örökhagyó vagyonából, ezért osztályrabocsátási kötelezettség a házastársat nem, csak a leszármazókat terheli, éspedig őket is kizárólag egymással szemben.

A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.

Kisokos a végrendeletről

Alábbi cikkünkben összeszedtük azokat az esszenciális tartalmi elemeket, melyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy érvényes végrendelettel rendelkezzünk, és az örökhagyó céljának megfelelően a törvényes öröklés helyett az örökhagyó által megfogalmazott végakarat érvényesüljön.

Házastársi közös vagyonnal való rendelkezés

A Ptk. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek egyik célja a családi otthon védelme, ami teljes összhangban áll a legtöbb európai országban megmutatkozó tendenciákkal.

A közbenső szerződés szabályai a Ptk.-ban

A már – nem is annyira új – Ptk. a szerződésszegés általános szabályai között a közbenső szerződésszegésről is külön rendelkezik a 6:150 §-ban.

A szavatosság és a kártérítés összefüggései

A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.

Házastárs lakáshasználati jogának ellenértéke

A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt.-ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba.