A kézbesítési megbízatás megszűnése
Mi a teendő, ha megszűnt a kézbesítési megbízott megbízása, de nem törölték a cégjegyzékből?
Bejegyzések törvényességi felügyeleti eljárás címkével
Nem szűnnek meg automatikusan a Bt-k és Kkt-k
A Ptk. 2021. évi XCV. törvénnyel módosított, 2021. július 1-én hatályba lépő rendelkezéseinek (14. és 16. § - Ptk. 3:152. § és 3:158. §) következtében a jövőben az a közkereseti társaság, amelynek tagjainak száma egy főre csökken, illetve az a betéti társaság, amelynek valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja tagsági jogviszonya megszűnik nem fog a törvény erejénél fogva megszűnni, ha az előírt hat hónapos határidőn belül nem jelentik be új tagnak a társaságba való belépését vagy határoznak a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, jogutód nélküli megszüntetéséről. A hat hónapos határidő ugyan megmarad, az azonban már nem lesz jogvesztő jellegű. Elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást fog lefolytatni, és arra hívja fel a társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre. A Ctv. módosítása (Ctv. 92. §) továbbá mostantól lehetővé teszi azt is, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság felhívására a társaság bejelentse, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben, ha a társaság igazolja, hogy az örökös személyét…
A törvényességi felügyeleti eljárás
Általánosságban elmondható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás a szakirodalom szerint a tartalom tekintetében, de még elnevezését illetően is talán az egyik legvitatottabb cégeljárás.
Befolyás – az ismeretlen jogintézmény
A szerzők a befolyásszerzést, a befolyásszerzés cégbírósági bejegyzését és a jogszabályi anomáliákat tárgyalják.
A Ctv. és a Cstv. veszélyhelyzeti módosítása
Egyes cégeljárásokat felfüggesztenek, felszámolást pedig már csak hosszabb idő alatt és nagyobb összegű követelés esetén lehet indítani.
A civil szervezetek nyilvántartásba vétele
A Budapesti Ügyvédi Kamara megbízott képviselői a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil és Egyéb Cégnek Nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának vezetőivel folytattak megbeszélést, amelyről a BÜK tett közzé egy összefoglalót hírlevelében.
Az üzletrész öröklésének jogi vonatkozásai
Sajnos gyakran előfordul, hogy a cég tagja meghal, ha még ő volt az ügyvezető is, ez komolya bonyodalmat okozhat a társaság életében.
Cégtörlés, avagy szankciók, amelyeket érdemes megelőzni
A szerzők az alábbi cikkükben a cégekkel szembeni törvényességi eljárás olykor igen súlyos, de megelőzhető jogkövetkezményeit veszik górcső alá.
A jogi érdek valószínűsítése a törvényességi felügyeleti eljárásban
Ami a tényállást illeti, a zártkörűen működő részvénytársaság két részvényese között értékpapír-jogviszonyból származó igény tárgyában a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott, egyezséggel jóváhagyott perben a peres felek megállapították, hogy a csereszerződéssel átruházott "A" sorozatú névre szóló törzsrészvény nem értékpapír, mivel nem felel meg a névre szóló értékpapírok érvényességi kellékének. Ezt követően a perben érintett egyik fél, a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a kérelmezett működéstől eltiltását, és a cég megszűntnek nyilvánítását, valamint a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság kérelmezett törvénysértő működéséről történő értesítését kérte. Álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott perben ítélet hatályú jogerős végzéssel bizonyított tény, hogy a kérelmezett társaság nyomdai úton előállított "A" sorozatú törzsrészvényei nem értékpapírok. Ennek következtében az "A" sorozatú törzsrészvények átalakításával létrehozott "B" sorozatú elsőbbségi részvények előállítása is jogszabályba ütközött. Kiemelte, hogy ezen részvények forgatmánnyal történt átruházásai lehetetlen szolgáltatásra irányultak, a részvénykönyvbe így törvényes és joghatás kiváltására alkalmas bejegyzések nem lettek volna tehetők. A kérelmezett szerint a kérelmező nem valószínűsítette az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét, továbbá a cégbíróság hatásköre nem terjed ki a részvények előállításának vizsgálatára. Megalapozatlannak tartotta a kérelmet, egyrészt, mert a…
A kirendelt zárgondnok korlátai
Az alábbi cikkben a szerzők a részvényekre elrendelt vagyonelkobzás miatt kirendelt zárgondnok jogosítványainak korlátait elemzik.