Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket nyilvántartó csoportja 2022. június 16-án 13.00 és 16.00 óra között Civil- és Cégnapot rendez a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának Nádor utcai épületében.
Az érdeklődők olyan témákban hallgathatnak meg előadásokat, mint például a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság tagjainak, képviselőinek halálával felmerülő jogalkalmazási problémák – figyelemmel a nyilvántartási és a törvényességi felügyeleti ügyszakra is – , a 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) szerinti kényszertörlési eljárás új szabályai, a kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárások – összehasonlítva a cégek törvényességi felügyeleti eljárásaival –, továbbá az egyesületek nyilvántartásba vételére és a változásbejegyzésére irányuló eljárások jogalkalmazási nehézségei, valamint az alapítványok nyilvántartásba vételére és változásbejegyzésére irányuló eljárások jogalkalmazási nehézségei.
A fentiek mellett még szó lesz az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásról, a szervezet vezető tisztségviselője mint jogi személy jogi megítéléséről a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásokban, a jövőben kialakítandó jogi személyek egységes nyilvántartása civil oldalának kérdéseiről, valamint a nyilvántartásba vételi eljárások adóigazgatási következményeiről is. Az előadásokat követően lehetőség lesz kérdezni az előadóktól.
A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket 2022. június 14-én 12.00 óráig várjuk az ftrendezveny@birosag.hu e-mail-címre.
Ismert, és gyakran alkalmazott jogintézmény a peres eljárások során a beavatkozás, melynek keretében egy eredetileg perben nem álló, de magát érdekeltnek tekintő fél belép (beavatkozik) a mások között folyamatban lévő perbe valamelyik peres fél oldalán.
Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.
Magyarországi ügyvédként könnyen szembesülhetünk azzal, hogy külföldi ügyfelünk magyarországi cégfelvásárlását a GVH engedélyezésén túlmenően még legalább egy további magyar hatósággal is engedélyeztetni kell. Első ránézésre egy ilyen szabályozás a tőke szabad mozgásának az uniós alapelvébe ütközik. Közelebbről megvizsgálva a kérdést azonban megállapítható, hogy ez korántsem így van, sőt, uniós rendelet van hatályban ebben a kérdésben és nem egy európai uniós államnak van a magyaréhoz hasonlóan szigorú engedélyezési rendszere. Jelen cikkben röviden bemutatjuk az uniós szabályozást, rövid áttekintést adunk az uniós tagállamok szabályozási trendjeiről, és végül röviden összefoglaljuk a magyar szabályozás leglényegesebb jellegzetességeit.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
