Nem szűnnek meg automatikusan a Bt-k és Kkt-k


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Ptk. 2021. évi XCV. törvénnyel módosított, 2021. július 1-én hatályba lépő rendelkezéseinek (14. és 16. § - Ptk. 3:152. § és 3:158. §) következtében a jövőben az a közkereseti társaság, amelynek tagjainak száma egy főre csökken, illetve az a betéti társaság, amelynek valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja tagsági jogviszonya megszűnik nem fog a törvény erejénél fogva megszűnni, ha az előírt hat hónapos határidőn belül nem jelentik be új tagnak a társaságba való belépését vagy határoznak a társaság átalakulásáról, egyesüléséről,…



A Ptk. 2021. évi XCV. törvénnyel módosított, 2021. július 1-én hatályba lépő rendelkezéseinek (14. és 16. § – Ptk. 3:152. § és 3:158. §) következtében a jövőben az a közkereseti társaság, amelynek tagjainak száma egy főre csökken, illetve az a betéti társaság, amelynek valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja tagsági jogviszonya megszűnik nem fog a törvény erejénél fogva megszűnni, ha az előírt hat hónapos határidőn belül nem jelentik be új tagnak a társaságba való belépését vagy határoznak a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, jogutód nélküli megszüntetéséről. A hat hónapos határidő ugyan megmarad, az azonban már nem lesz jogvesztő jellegű. Elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást fog lefolytatni, és arra hívja fel a társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre.

A Ctv. módosítása (Ctv. 92. §) továbbá mostantól lehetővé teszi azt is, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság felhívására a társaság bejelentse, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben, ha a társaság igazolja, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást annak okának megszűnéséig felfüggeszti.

Az új szabályokat már azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyeknél az intézkedésre okok adó hat hónapos időtartam a törvény hatálybalépésekor már elkezdődött, azonban utolsó napja a rendelkezések hatálybalépésének napjára vagy azt követő időpontra esik [49. § (6) bekezdés].

A tagi felelősség változásának fontos új szabálya még, hogy ha a társaságnak nem marad beltagja, az ezen időpont után keletkezett, a betéti társaságként való működés feltételeinek helyreállításáig vagy a társaság átalakulásának, egyesülésének, jogutód nélküli megszüntetésének elhatározásáig felmerült tartozásokért a kültag a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt (16. § és Ptk. 3:157. §).

(Budapesti Ügyvédi Kamara 654. számú hírlevele)




Kapcsolódó cikkek

2023. június 1.

„Újratervezés” – a munkaidő-beosztás módosításának szabályai

Mindenki számára kellemetlen, sőt egyenesen megoldhatatlan élethelyzeteket produkálhat, ha váratlan, rövid határidős vagy azonnali munkafeladat okán felborul a betervezett napi, heti időbeosztása. A munka törvénykönyve igyekszik védelmet nyújtani a munkavállalóknak az ilyen szituációkkal szemben a munkaidő-beosztás időzítésével kapcsolatos szabályok formájában. Azonban a törvény azt is respektálja, hogy időnként a leggondosabb vezetői tervezés mellett is előfordulhat (pl. hiányzás, beszállítói csúszás miatti feladattorlódás, sürgős megrendelés stb.), hogy a munkáltatónak változtatnia kell az előre közölt munkaidő-beosztáson. Olyan is megtörténhet, hogy a módosítási igény a munkavállaló oldalán merül fel, mivel valamilyen fontos privát program, kötelezettség adódik. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szabályok szerint változtatható meg a már közölt munkaidő-beosztás, kitérve arra is, hogy miként érintette e szabályokat a 2023. január 1-i Mt.-módosítás.

2023. május 29.

Nem csak Magyarország korlátozza a stratégiai cégekben való külföldi tulajdonszerzést

Magyarországi ügyvédként könnyen szembesülhetünk azzal, hogy külföldi ügyfelünk magyarországi cégfelvásárlását a GVH engedélyezésén túlmenően még legalább egy további magyar hatósággal is engedélyeztetni kell. Első ránézésre egy ilyen szabályozás a tőke szabad mozgásának az uniós alapelvébe ütközik. Közelebbről megvizsgálva a kérdést azonban megállapítható, hogy ez korántsem így van, sőt, uniós rendelet van hatályban ebben a kérdésben és nem egy európai uniós államnak van a magyaréhoz hasonlóan szigorú engedélyezési rendszere. Jelen cikkben röviden bemutatjuk az uniós szabályozást, rövid áttekintést adunk az uniós tagállamok szabályozási trendjeiről, és végül röviden összefoglaljuk a magyar szabályozás leglényegesebb jellegzetességeit.

2023. május 26.

GVH vizsgálat indult, mert országszerte rögzíthették egyes üdítőitalok árait

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alapos gyanúja szerint a lengyel Maspex-csoport magyarországi üdítőgyártó leányvállalata valószínűleg több viszonteladó partnerével, így nagy élelmiszerláncokkal – többek között az Aldival, a CBA-val, egyes COOP partnerekkel és a Tescóval – együttműködve rögzítette egyes termékeinek minimális fogyasztói árait – közölte a GVH