A kézbesítési megbízatás megszűnése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi a teendő, ha megszűnt a kézbesítési megbízott megbízása, de nem törölték a cégjegyzékből?

Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyezett személynek a bejegyzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnik (vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló, felügyelőbizottsági tag, stb.), akkor a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kell kérni a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének cégbírósághoz történő bejelentését. Ha az egyetlen vezető tisztségviselő kéri a rá vonatkozó bejegyzés törlését, akkor a felhívását a cég tagjához kell intéznie. Ha a cég vezető tisztségviselője a felhívás ellenére nem gondoskodik a törlésről 60 napon belül, akkor a cégbíróság a bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást folytat le.

Tipikusan előfordul, hogy a kézbesítési megbízottat nem törlik. Az ilyen eset annyiban speciális, hogy a kézbesítési megbízottnak azt is igazolnia kell, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő hatvan napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a lemondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető. A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell. A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a lemondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.

A törvényességi felügyeleti eljárás illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kezdeményezhető.

Ha a cégbíróság a kérelmezőt törli a cégjegyzékből, akkor az intézkedés alkalmazását megelőzően – az általános szabályoktól eltérően – a cégbíróság nem hívja fel a céget a törvénysértő állapot megszűntésére, hanem a törléssel egyidejűleg az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja a törvényes állapot helyreállítása érdekében: i) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja; ii) megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő; iii) ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására – a cég költségére – megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki; iv) ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható – legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki.

Végül, ha a cég képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törölte a cégjegyzékből, a cégbíróság a fenti intézkedés helyett megindítja az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást, amelynek eredményeként a céget megszűntnek nyilváníthatja és kényszertörlési vagy felszámolási eljárásra kerülhet sor.

A cikk szerzője dr. Sándor Géza ügyvéd, társszerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.