Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A civil szervezet bejegyzése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban már nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a civil szervezet bejegyzett neve (rövidített neve) megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Annak megállapítása, hogy a bejegyzett civil szervezet neve sérti-e más személy névviseléshez való jogát, személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított polgári perben vizsgálható – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a törvényszék a kérelmezett civil szervezetet a kérelemben megjelölt névvel (Freeszfe Egyesület) 2021. január 28-án nyilvántartásba vette. A kérelmező 2021. február 11-én törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a kérelmezettel szemben a jogosulatlan névhasználat, emiatt egyben a kérelmező jóhírnevének és személyiségi jogainak megsértésére miatt.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Álláspontja szerint a kérelmezett neve az abban megjelenő vezérszó, a Freeszfe elnevezés révén kellően egyediesített, nem téveszthető össze a kérelmező elnevezésével sem a teljes nevet, sem a rövidített nevet tekintve. Ezért nem sérti a Ptk. jogi személy nevére vonatkozó előírásokat: A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. A civiltörvény értelmében a bíróság akkor állapíthatja meg, hogy a szervezet neve megfelel a névkizárólagosság követelményének, ha az különbözik az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, nyilvántartásba vett szervezet nevétől, a név az egyediesítésre alkalmas, azaz a megjelölés a szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. A kérelmező személyiségi jogainak sérelme kapcsán pedig kiemelte, az törvényességi felügyeleti eljárásban érdemben nem vizsgálható.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú végzést. Az elnevezések összetéveszthetősége és a megtévesztő látszat kérdésében kiemelte, hogy a betűsor nagybetűkkel írottan sem hasonlítható a lakosság körében közismert szabályosan képzett mozaikszavakhoz (OTP, MTA). A Freeszfe szó végén megjelenő szfe-elem nem kelti önálló mozaikszó benyomását, miáltal a kérelmezett neve kellően alkalmas az adott szervezet nevének egyediesítésére, kizárja az összetéveszthetőséget. Szintén kiemelte, hogy a kérelmező a személyiségi jogainak megsértése miatti igényét nem törvényességi felügyeleti eljárásban, hanem az általános hatáskörű bíróság előtt peres eljárásban érvényesítheti.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A kérelmező álláspontja szerint megállapítható, hogy a kérelmezett szervezet neve nem felel meg a névvalódiság követelményének, mivel az összetéveszthető a kérelmező nevével, illetve olyan látszatot kelt, mintha köztestület lenne, ami nem felel meg a valóságnak. A kérelmezett alapításának körülményei, működésének jellemzői alapján hangsúlyozta, hogy a kérelmezett a kérelmezővel megegyező tevékenységet kíván folytatni: szabad oktatási, kulturális és művészi alkotó műhelyként hirdeti magát, ahol oktatási tevékenységet végez egyesületben zajló oktatással; egyben úgy is jelöli magát, hogy a kérelmezett az igazi SZFE. A kérelmezett a nevében szereplő Freeszfe szóval megállapíthatóan használja a kérelmező egyetem rövidített elnevezését, ami önmagában is alkalmas a megtévesztésre.
Fenntartotta, hogy a Freeszfe név azért sem felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, mert más személy, szervezet nevét tartalmazza. Jogi érdeke fűződik az SZFE elnevezés mikénti használatához, ezért a hozzájárulása nem volt megkerülhető. Vitatta a másodfokú bíróság végzésének azt a megállapítását, hogy a rövidített név nem részesül védelemben, mivel sem névnek, sem elnevezésnek nem minősül. Meglátása szerint az elnevezés körében vizsgált mozaikszó kapcsán az arra jogosult jogi érdekének és ebből következő hozzájáruló nyilatkozatának megléte objektív vizsgálatot igényel, nem terjedhet ki egy másik értékelési szempont, az összetéveszthetőség és a megtévesztő látszat kérdésére. A bíróság önkényesen az ismertség fogalmához kapcsolta a jogi személy nevének védelmét.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a bejegyzési eljárás tekintetében a nyilvántartó bíróság feladata a bejegyzést kérő civil szervezet elnevezésének vizsgálatát, nemcsak aszerint, hogy megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének, de többek között abból a szempontból is, hogy a szervezet neve más jogi személy, szervezet vagy természetes személy nevét, avagy olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, tartalmaz-e, mely utóbbi esetben a bejegyzéshez rendelkezésre kell állnia a jogosult hozzájáruló nyilatkozatának, mindez nem jelenti szükségszerűen egyben azt is, hogy a szervezet nyilvántartásba vételét követően indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében is vizsgálható a szervezet elnevezésének jogszerűsége.
A jogi személyek nevére vonatkozóan az egységesen megfogalmazott anyagi jogi szabályokat nem a speciális cégjogi és nem a civil szervezetekre vonatkozó eljárási szabályozás, hanem maga a Ptk. tartalmazza, amely a jogi személyek elnevezésére előírja a névkizárólagosság (megkülönböztető funkció), a névvalódiság és a névszabatosság követelményének teljesülését. A Ptk. a személyiségi jogok lehetséges sérelmeként jelöli meg a névviseléshez való jog megsértését. A névviseléshez való jog (névjog) a természetes és jogi személyt neve alapján megillető jogot ismeri el arra, hogy másoktól megkülönböztethető legyen, magát másoktól elkülönítésre alkalmas módon megjelölje, és felismerhetővé tegye. A névjog mint személyiségi jog ebből következően egyaránt kizárja, hogy más olyan nevet viseljen, amelyre nem jogosult, de annak a névnek a viselését is, amely más nevével összetéveszthető. A névviseléshez való jog megsértése miatt érvényesíthető igényeket a Ptk. határozza meg.
Az a jogi személy, amelynek névviseléshez való joga más szervezet névhasználatával sérül – akár az adott szervezet összetéveszthető elnevezése, akár jogosulatlan névhasználata miatt – a jogsértés megtörténtének bírósági megállapításán túl a számára sérelmes helyzet megszüntetését, így a jogsértő eltiltását a névhasználattól is egyedül peres eljárásban igényelheti és érheti el. Mindez tehát azt jelenti, hogy bár a nyilvántartó bíróság köteles volt vizsgálni a nyilvántartásba vételi eljárás során, hogy a kérelmezett szervezet bejegyezni kért neve (rövidített neve) megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, a szervezet bejegyzését követően kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban ennek vizsgálatra már nincs lehetőség. Ezt ugyanis a Civil törvény annak kimondásával kizárja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági eljárásnak – adott esetben így a Ptk. hivatkozott rendelkezései szerinti perindításnak – van helye. Mindezek alapján a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Gfv.VI.30.337/2021/4.) a Kúriai Döntések 2022/5. számában 129. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2011. évi CLXXXI. törvény 21. § (3)-(4) bekezdés, 36. §, 46/A-46/B. §, 71/B. § (2) bekezdés, 2013. évi V. törvény 2:43. § f) pont, 2:51. §, 2:52. §, 3:6. § (1)-(3) bekezdés.
