A keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes a keresetében az alperes felmondásának jogellenességére alapítva a munka törvénykönyve (Mt.) alapján négy havi felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg és hat havi végkielégítésnek megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A felperes 2020. november 4-én keresetváltoztatást terjesztett elő, amelyben a végkielégítés mellett elsődlegesen munkaviszony jogellenes megszüntetése alapján kérte marasztalni az alperest és elmaradt jövedelem címén 10 406 554 forint kártérítés, másodlagosan 3 864 000 forint kompenzációs átalány megfizetését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetváltoztatást 2020. december 1-jén kézbesítette az alperesnek és 15 napos határidőt biztosított az ellenkérelem változtatás lehetőségére. Az alperes 2020. december 16-án viszontkereset-levelet és ellenkérelem változtatást terjesztett elő.
Az első- és másodfokú eljárás
A törvényszék a viszontkereset-levelet visszautasította, mivel meglátása szerint azt az alperes a Pp.-ben foglalt 45 napos határidőn túl terjesztette elő. Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú végzést. A viszontkereset előterjesztésének objektív határideje az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő, szubjektív határideje pedig az ellenkérelem tényleges előterjesztésének időpontja. A jogalkotó a viszontkereset-levél előterjesztését nem a keresetváltoztatáshoz kapcsolja. Az ítélőtábla álláspontja szerint ezért a keresetváltoztatásnak csak abban az esetben van jelentősége, ha abból jutott az alperes tudomására olyan ok (tény, bizonyíték), amely alapján viszontkeresettel élhet. Ha azonban a viszontkereset alapjául szolgáló tények, körülmények ismertek voltak az alperes előtt, az írásbeli ellenkérelem előterjesztésekor, akkor a keresetváltoztatásra hivatkozással sem pótolhatja mulasztását és teljesítheti későbbi időpontban a viszontkereset-levél előterjesztését. Az alperes nem valószínűsítette, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésre nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására, vagy következett be.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes szerint a Pp.-ből okszerűen az következik, hogy a keresetváltoztatásra a keresetlevél szabályai az irányadóak, így ezzel szemben viszontkereset vagy beszámítást tartalmazó irat előterjesztésének van helye. A viszontkeresetét a törvényszék által biztosított 15 napos határidőn belül, az ellenkérelem-változtatást megelőzően terjesztette elő, ezért az elsőfokú bíróság azt jogszabálysértően utasította vissza.
A Pp. 204. § (5) bekezdése szerint az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be. Ebben az esetben a viszontkereset – a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal – a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető.
Az alperes szerint a jogszabály szövegéből nem az következik, hogy az alperesnek kizárólag a Pp. 204. § (5) bekezdésében foglalt esetben lenne lehetősége viszontkereset előterjesztésére, hanem az, hogy e rendelkezéssel a jogalkotó tovább bővítette a viszontkereset előterjesztésének lehetőségeit. A Pp. 204. § (5) bekezdése azokra az esetekre vonatkozik, amikor az alperes annak ellenére lesz jogosult viszontkeresetet előterjeszteni, hogy a felperes nem élt keresetváltoztatással. A Pp. 204. § (5) bekezdését az Alaptörvény XVIII. cikkével összhangban értelmezve az következik, hogy a jogalkotónak a peres felek perbeli egyenlőségének megteremtése a célja, nem pedig az, hogy az egyik peres fél jogait, ez esetben az alperest olyan módon korlátozza, hogy a jogait nem tudja gyakorolni a peres eljárás során.
Meglátása szerint a viszontkereset előterjesztésére két esetben kerülhet sor. Egyrészt akkor, ha a felperes keresetváltoztatással él, amelyre az alperes érdemi ellenkérelmet terjeszthet elő és ezzel megnyílik a lehetőség a viszontkereset előterjesztésének. A Pp. 204. § (5) bekezdése alapján pedig akkor van lehetősége erre, ha az alperesnek önhibáján kívül, a perfelvételi szakaszban később jut a tudomására olyan ok, amely a viszontkereset-levél előterjesztésének lehetőségét megnyitja. Ez esetben a Pp. a viszontkereset-levél előterjesztését nem köti a keresetlevél vagy a keresetváltoztatás közléséhez. Az alperes álláspontja szerint a megváltoztatott keresettel szembeni védekezés lehet ellenkérelem vagy viszontkereset. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amelynek alapján a keresetváltoztatás esetén kizárólag ellenkérelmet lehetne előterjeszteni, viszontkeresetet pedig nem.
A felperes szerint a Pp. egyértelmű iránymutatása alapján a keresetváltoztatás esetén érdemi ellenkérelem változtatásának van helye. Abban az esetben, ha elfogadnánk azt az alperesi álláspontot, hogy a keresetváltoztatás automatikusan teret nyit a viszontkeresetnek, ezzel tagadásra kerülne a perkoncentráció elve, amelynek értelmében a felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. A keresetpontosítás csupán az összegszerűségre vonatkozott, ezért a tényállás és a jogalap tekintetében nem keletkeztetett olyan új körülményt, tényt, jogot, amely indokolta volna, hogy az alperes részére a viszontkereseti kérelem benyújtásának határideje ismét megnyíljon.
A Kúria megállapításai
A Pp. 2020. december 31-ig hatályos szabálya szerint az alperes a felperes ellen – a keresettel érvényesíteni kívánt joggal azonos jogviszonyból eredő joga iránt – írásban előterjesztett viszontkereset-levéllel viszontkeresetet indíthat. A viszontkereset-levelet a kereset közlésétől számított 45 napon belül vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelem, illetve beszámítást tartalmazó irat előterjesztésével egyidejűleg kell benyújtani. Ez alapján a Kúria szerint a viszontkereset-levelet a törvényben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. Amennyiben az alperes a bíróság által meghatározott határidő előtt nyújtja be az ellenkérelmét, avval egyidejűleg a viszontkereset-levelet is elő kell terjesztenie, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a keresettel szemben először viszontkeresetet, majd – a törvényes határidőn belül – ellenkérelmet terjesszen elő. A viszontkereset-levél előterjesztésének végső határideje azonban az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő, annak elteltével az alperes az igényét már nem érvényesítheti a felperessel szemben.
A viszontkeresetnek a per elején az ellenkérelemmel való egyidejű előterjesztésére vonatkozó előírás azért indokolt, mivel a viszontkereset későbbi időpontban való előterjesztésének megengedése a törvény szerinti feszes menetrendbe foglalt perfelvételi szakot felborítaná, szükségtelenül elnyújthatja, ezáltal a perkoncentráció elvének érvényesülését gátolná.
A Pp. 2021. január 1-jén beiktatott (5) bekezdés alapján az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszonkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be. Mindezekből az következik, hogy sem 2020. december 31-ig, sem azt követően a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget viszontkereset előterjesztésére, ha a törvényben az ellenkérelem előterjesztésére meghatározott határidő eltelt. A jogalkotó a viszontkereset-levél előterjesztését nem a keresetmódosításhoz kötötte. A felperes keresetének jogalapja – az alperes felmondásának jogellenessége – a módosítást követően sem változott, így az alperes viszontkeresetének alapját képező indokolás olyan ismert körülményeken alapult, amelyre az alperes már a munkáltatói intézkedés indokolásában és írásbeli ellenkérelmében is hivatkozott, így nem volt megállapítható, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő után jutott tudomására, ezért a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.IV.10.089/2021/7.) a Kúriai Döntések 2022/5. számában 132. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 204. § (1) és (3) bekezdés.
