Hatálytalan fellebbezés
Hatálytalan fellebbezéssel a másodfokú eljárás nem indul meg – a Kúria eseti döntése.
Hatálytalan fellebbezéssel a másodfokú eljárás nem indul meg – a Kúria eseti döntése.
A Pp. hatálya alá tartozó felszámolási ügyekben a felszámoló felmentése iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzés ellen nincs helye fellebbezésnek – a Kúria eseti döntése.
Az igazságügyi salátatörvény számos törvényt módosít. Ezek többek között érintik az eljárási cselekményeken a nyelvhasználatot, a büntetés-végrehajtási kreditrendszert és a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozását is.
A közhiteles személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő cím vélelmet keletkeztet, miszerint a polgár lakóhelye megegyezik a bejelentett lakcímével; ez a vélelem azonban megdönthető – a kúria eseti döntése.
Az egyéni ügyvéd által képviselt fél nevében az ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani – a Kúria eseti döntése.
Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal bekövetkezik – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart – a Kúria eseti döntése.
Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére – a Kúria eseti döntése.
A perköltség-biztosíték adása kapcsán a lakóhely – ideértve ebben az esetben lakóhely hiányában a szokásos tartózkodási helyet is – nem szűkíthető le a lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelyre, hanem azon minden olyan helyet érteni kell, ahol a természetes személy fél a rendszeres, huzamos tartózkodás céljával ténylegesen él, vagy tartózkodik – a Kúria eseti döntése.
Ha a követelés összegének utólagos módosítására (a keresetváltoztatásra) a fél hibáján kívüli okból vagy az ellenfél per folyamatban léte alatt történő teljesítése miatt van szükség, a felet nem lehet teljes egészében pervesztesnek tekinteni, azaz a perköltség szempontjából a pernyertesség-pervesztesség kérdését a leszállított követelés és az érdemi rendelkezés egybevetése útján kell meghatározni – a Kúria eseti döntése.
A cikkben a szerző a perindítás előtti, közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet szabályait, az eljárás megindításának, lefolytatásának menetét, valamint az eljárás, mint alternatív vitarendezési módszer legfontosabb gazdasági aspektusait mutatja be.