Jogutódlás és az eljárás félbeszakadása


Az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal bekövetkezik – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a két felperes keresete az alperes korlátlan és teljes tagi felelősségének megállapítására és a megjelölt összegben követeléseik megfizetésére irányult. az egyik felperes (I.) továbbá 60 500 000 forint megfizetésében is kéri az alperes marasztalását, a másik felperes (II.) pedig a felszámolás eredményeként törölt adóssal szemben a hitelezői követeléseket kívánta érvényesíti. Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete az I. felperes az őt perköltségben marasztaló rendelkezés ellen nyújtott be fellebbezést, a II. felperes a keresetét elutasító részében támadta az elsőfokú ítéletet. A másodfokú eljárás alatt a II. felperes megszűnt: kényszertörlési eljárás eredményeként a cégjegyzékből törlésre került.

Az ítélőtábla döntése

Az ítélőtábla végzésével a II. felperes és az alperes között a pert megszüntette, egyben az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a II. felperes keresetét elutasító és a II. felperes felperest elsőfokú perköltség és illeték megfizetésére kötelező rendelkezésére nézve hatályon kívül helyezte. Úgy ítélte meg, hogy a kényszertörlési eljárás alatt nem merült fel adat a II. felperes perben érvényesített követelésére és perbeli helyzetére. Mindebből pedig arra következtetett, hogy a II. felperesnek a kereseti követelése tekintetében nincs különös jogutódja, ezért a fél megszűnése miatt nem az eljárás félbeszakadásának, hanem a per megszüntetésének volt helye az ekkor még irányadó régi Pp. alapján.

A fellebbezés tartalma

Az I. felperes, valamint az alperes előterjesztett fellebbezésében az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és a félbeszakadás megállapítását, másodlagosan az ítélőtábla végzésének a hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására utasítását kérte, mivel jogsértőnek ítélték meg az ítélőtábla végzését. Kifogásolták, hogy az ítélőtábla a felek meghallgatása és bizonyítás felvétele nélkül zárta ki a különös jogutódlás lehetőségét, illetve hogy a régi Pp.-ben megkövetelt kérelem nélkül döntött a per megszüntetéséről („A bíróság a pert megszünteti: a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja”). Hangsúlyozták, hogy a perbe vitt jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki (a II. felperes pozícióját is engedményezés alapozta meg).

A Kúria megállapításai

A Kúria alaposnak találta a fellebbezéseket. A régi Pp. arra az esetre, ha valamelyik fél az eljárás alatt meghal vagy megszűnik – nem értve ide azt, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt – az eljárás félbeszakadását mondja ki az adott fél jogutódjának perbelépéséig, illetve perbevonásáig. A perbe vitt anyagi jogviszony természetét tekintve nem volt kizárt a jogutódlás a felperesi pozícióban. Hangsúlyozta, hogy az eljárás félbeszakadása a törvény erejénél fogva, magával a félbeszakadást előidéző okkal beáll – a bíróság félbeszakadást megállapító végzése azt csupán deklarálja -, és a fél halála vagy megszűnése esetén a jogutód perbelépéséig, vagy perbevonásáig, illetve amennyiben a megszűnt félnek nincs jogutódja, kérelemre a per megszüntetése érdekében történő ügygondnok kirendeléséig tart.

Peres eljárásban a fél eljárás alatti halála vagy megszűnése esetén az elsődlegesen tisztázásra váró kérdést az adott per tárgyává tett jogviszony természete határozza meg. A bíróságnak elsőként abban kell állást foglalnia, hogy az ügyben irányadó anyagi jogi szabályok szerint kizárt-e, avagy megengedett a jogutódlás. Ha a jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki, a peres eljárás félbeszakadását kell megállapítani; amennyiben viszont a jogutódlást az anyagi jogszabályok kizárják, a pert meg kell szüntetni. A régi Pp. (de az új Pp. is) lehetővé teszi, hogy a fél kérelmére a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen folytatódjon a félbeszakadt per, és azt a bíróság megszüntesse. A törvény kimondja, hogy a fél a per megszüntetése érdekében akkor is kérheti a félbeszakadt eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. Ezért rendelkezik a régi Pp. a megszüntető okok között, hogy a bíróság a pert a fél kérelmére megszünteti, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja.

A Kúria szerint tévedett az ítélőtábla, amikor az eljárása alatt jogutód nélkül megszűnt felperes esetében az általános és a különös jogutódlás lehetőségét egyaránt kizárva anélkül találta alkalmazhatónak hivatalból a jogutód nélküliségen alapuló megszüntetési okot, hogy figyelembe vette volna az eljárás félbeszakadásának tényét, annak joghatását és az erre az esetre lehetővé tett speciális megszüntetési szabályokat. Mindezek alapján a Kúria az ítélőtábla végzését hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Gf.VI.30.177/2022/2.) a Kúriai Döntések 2022/9. számában 241. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1952. évi III. törvény 111. § (7) bekezdés, 112. § (4) bekezdés, 157. § g) és h) pont.


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Az állam környezetszennyezés miatti felelőssége

Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat – a Kúria eseti döntése.
2022. szeptember 23.

Sajtó-helyreigazítás és személyiségvédelmi per

A sajtó-helyreigazítás tárgyában hozott jogerős ítélet azért nem képez ítélt dolgot a személyiségvédelmi per szempontjából, mert bár azonos ténybeli alapból származik, de más jogalapon történik az igény érvényesítése. Ezért a személyiségvédelmi perben akkor is kérhető a megfelelő elégtételadásra kötelezés, ha a bíróság a sajtószervet ugyanazon tényállítás alapján korábban már helyreigazításra kötelezte – a Kúria eseti döntése.