Az egyéni ügyvéd csak cégkapuján keresztül terjeszthet elő fellebbezést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyéni ügyvéd által képviselt fél nevében az ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes jogi képviselője az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezését nem cégkapun, hanem az ügyfélkapu elérhetőségén keresztül nyújtotta be.

Az ítélőtábla a fellebbezést visszautasította. Kiemelte, hogy az elektronikus ügyintézési törvény (E-ügyintézési tv.) szerint törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló Korm. rendelet alapján az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. A felperes jogi képviselője egyéni ügyvédként az elsőfokú bíróság végzése ellen a fellebbezést a cégkapu helyett az ügyfélkapu használatával terjesztette elő, holott a Korm. rendelet alapján részére kötelező a cégkapu használata. A Pp. alapján annak, hogy a felperes jogi képviselője a fellebbezését nem az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjesztette elő, az a jogkövetkezménye, hogy a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A felperes fellebbezésében a végzés megváltoztatását, a fellebbezés visszautasításának a mellőzését és az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria azt vizsgálta, hogy fennáll-e a felperes jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításának a feltétele amiatt, mert azt az egyéni ügyvéd cégkapuja helyett az ügyfélkapuján keresztül nyújtotta be. A Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja úgy fogalmaz, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. Így a Kúria szerint az egyéni ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani, mivel az elektronikus úton, de nem a jogszabályban (az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősül.

Hangsúlyozta, nem igaz, hogy az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használata kizárja a cégkapu használatát. Az ÁNYK útján cégkapuval a küldés a „Szerviz/Beállítások” menüpont alatt „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval menü engedélyezése” mód bejelölését követően lehetséges. Enélkül valóban a „Kapcsolat az ügyfélkapuval” érhető csak el, amelyet az egyéni ügyvéd e minőségében az elektronikus kapcsolattartás során nem használhat.

A Cégkapu működéséről részletesen tájékoztat a www.birosag.hu portál, illetve a NISZ Zrt., mint a Cégkapu szolgáltatója által a http://ekozig.mo.hu/cegkapu weboldalon közzétett, a Cégkapuhoz kapcsolódó oktatóvideó és tájékoztatók. Innen elérhető kapcsolódó dokumentumként a „Cégkapu-tárhely felhasználói leírás” is. Az egyéni ügyvéd számára a cégkapu kötelező használatának bevezetése és a megfelelő tájékoztatás nem akadályozta a felperes jogi képviselőjét az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott fellebbezés benyújtására, nem sérült a hatékony jogvédelem elve. Mindezek alapján a Kúria a támadott végzést helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pf.IV.24.780/2022/2.) a Kúriai Döntések 2022/11. számában 298. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 608. § (1) bekezdés, 618. § (1) bekezdés b) pont; 451/2016. (XII. 19) Korm. rendelet 91. § (1) bekezdés.


Kapcsolódó cikkek

2022. október 28.

Főmárka és almárka a védjegyjogban

A védjegyjogi gyakorlatban a „főmárka” és „almárka” kifejezéseknek sem jogszabályi alapja, sem védjegyjogi relevanciája nincs. A „védjegyszerű” használat fogalma önmagában nem értelmezhető. Valamely megjelölés árujelzőként történő alkalmazása a használatnak az ítélkezési gyakorlatban kialakított szempontok szerint történő vizsgálata alapján állapítható meg – a Kúria eseti döntése.