Felállt az Integritás Hatóság


Az uniós források védelme érdekében októbertől megkezdhette működését az Integritás Hatóság.

A Magyarországgal szemben indult EU-s eljárás keretében megfogalmazottaknak való megfelelés érdekében és az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyik első lépésként az Országgyűlés létrehozta az Integritás Hatóságot. A Hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a feladatainak ellátásban teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el.

A Hatóság feladata

Feladata szerint fellép minden olyan esetben, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. Hatáskörrel rendelkezik az EU-tól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében. Egy projekt kivonása az európai uniós finanszírozásból nem érinti a Hatóság hatásköreit, amennyiben a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül.

A Hatóság javaslattevő feladatai

A Hatóság elemző és javaslattevő feladatokkal is rendelkezik, ennek keretében integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat, évente elemző integritásjelentést készít, és ajánlásokat ad ki.

Az integritáskockázat-értékelés azonosítja a kezelendő integritáskockázatokat és rendszerszintű problémákat, a kezelésükre rendelkezésre álló eszközöket, az ilyen kockázatok és problémák kezelésében mutatkozó hiányosságokat, valamint a megoldásokat. Az integritáskockázat-értékelésről jelentés készül, amely átfogó képet ad az európai uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatás végrehajtásával kapcsolatos sajátos integritáskockázatokról, különösen a közbeszerzés területén.

A Hatóság ajánlást ad ki az európai uniós források felhasználását végző vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek részére az európai uniós költségvetésből nyújtott támogatás végrehajtásával kapcsolatos olyan csalás, korrupció és összeférhetetlenség megelőzése, felderítése és orvoslása tárgyában, amely befolyásolja vagy súlyosan veszélyezteti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

A Hatóság eljárása

A Hatóság kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el, bármilyen rendelkezésére álló információ alapján. A törvény kimondja, hogy a Hatóság feladatkörét érintő jogsértés vagy szabálytalanság észlelése esetén a Hatósághoz bárki tehet bejelentést, panaszt. Ehhez a Hatóság a bejelentők, panaszt tevők anonimitást biztosító bejelentő felületet működtet. A bejelentést, panaszt kivizsgálók a bejelentés, panasz tartalmára és a bejelentésben, panaszban érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, azokat nem oszthatják meg más szervekkel.

Vizsgálati feladatkörében vizsgálati eljárást folytathat, eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet, kezdeményezheti más szerv eljárását, illetve bíróság előtt mulasztási és más pert indíthat.

A Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytat, az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben tájékoztatási kötelezettséget írhat elő, a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról nyilvántartást vezet.

A Hatóság az eljárása során a közigazgatási hatósági hatáskörét kizárólag a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben gyakorolhatja, ez esetben a Hatóság az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzést folytat le, továbbá egyes esetekben hatósági döntésekben kötelezheti az ajánlatkérőket. A Hatóság vizsgálati eljárást annak érdekében folytat, hogy feltárja azokat a körülményeket, amelyek hátrányosan érintik vagy érinthetik az európai uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A Hatóság bármely esetben vizsgálati eljárást folytathat, ha birtokába kerül olyan körülményre vonatkozó információ, amely megalapozza feladatköreinek ellátást, hatásköreinek gyakorlását. A feltárt tényállás tükrében további eljárásokat kezdeményezhet.

A Hatóság nem gyakorolhatja hatáskörét, ha a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban, amelyben eljárni kíván a Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott eljárás vagy bírósági eljárás van folyamatban. A vizsgálati eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, az sui generis eljárás, ezért tevékenységével kapcsolatban közigazgatási pernek nincs helye: a Hatóság a vizsgált szervekkel nem kerül közvetlenül közhatalmi jellegű jogviszonyba, hanem mindig a hatáskörrel rendelkező egyéb hatóság jár el, amely eljárásra ekkor már alkalmazni kell a vonatkozó sajátos eljárási szabályokat, garanciákat.

A Hatóság vizsgálati eljárása jelentés kiállítását, ajánlás megfogalmazását vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság eljárásának kezdeményezését eredményezheti. A Hatóság a vizsgálati eljárása során a megismert információkat jelentés kiállításával értékeli, ha más intézkedés nem indokolt. A jelentés tervezetének véleményezésére lehetőséget biztosíthat a Hatóság a jelentéssel érintett személy vagy szervezet számára. A vizsgált személy vagy szervezet köteles tájékoztatni a Hatóságot az ajánlások végrehajtásáról, amennyiben pedig nem ért egyet, akkor annak indokairól. Ha a Hatóság az európai uniós források felhasználásával összefüggésben visszásságot tár fel, illetve nem tartja megfelelőnek az intézkedési javaslatainak végrehajtását, a hatáskörrel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat kezdeményezve annak eljárását.

Eljárás kezdeményezése

A Hatóság köteles bejelenteni más feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságnak, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt, illetve az Európai Ügyészséget is, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más jogsértés vagy szabálytalanság gyanúját észleli. A Hatóság munkatársait feljelentési kötelezettség terheli. Ha a Hatóság a vizsgálata során szabálytalanság gyanúját tárja fel, jogosult az európai uniós forrásfelhasználásra irányadó jogszabályok rendelkezései alapján szabálytalansági eljárást kezdeményezni az illetékes irányító hatóságnál vagy a nemzeti hatóságnál. De kezdeményezhet eljárást a Gazdasági Versenyhivatalnál és a Közbeszerzési Döntőbizottságnál is.

A Hatóság felügyeleti vagy ellenőrzési feladatai ellátása érdekében felhívhatja a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet eljárás megindítására. A Hatóság felhívása alapján a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet az eljárását törvényi kötelezettség alapján, hivatalból köteles megindítani. A felhívást a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet csak akkor utasíthatja vissza, ha teljesítése jogszabálysértéssel járna. E kötelezettség teljesítése mulasztási perben, bíróság útján kényszeríthető ki, ezért a Hatóságot az Ákr. hatálya alá tartozó eljárásokban ügyféli jogállás illeti meg.

Ezen túl a Hatóság közigazgatási perben megtámadhat minden olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozó közbeszerzési döntőbizottsági határozatot, és más hatósági határozatot, amely európai uniós támogatást érint.

Az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzésekkel kapcsolatos hatósági feladat- és hatáskörök

A Hatóság az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzések terén közvetlen hatósági hatásköröket gyakorol. Az Ákr. szabályai szerint folytatja le a hatósági ellenőrzést, ez biztosítja azokat az eljárási garanciákat (indokolási kötelezettség, ügyféli jogok biztosítása, jogorvoslat stb.), amelyek szavatolják, hogy a Hatóság ellenőrzése során érvényre jusson a tisztességes eljárások valamennyi követelménye. A Hatóság speciális kötelezésre vonatkozó jogosítványa, hogy hatósági határozatban kötelezheti valamely ajánlatkérőt, hogy meghatározott európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás megindulásáról értesítse a Hatóságot. A határozattal szemben az Ákr. alapján külön rendelkezés nélkül helye van bírósági jogorvoslatnak. A Hatóság által elrendelhető kötelező döntések kikényszeríthetőségét szolgálja, hogy azok teljesítésének elmaradása esetén bírság kiszabásának van helye.

A közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartása

A közbeszerzési törvény felsorolja azokat a bűncselekményeket, amit ha valamely olyan gazdasági szereplő elkövetett és bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában. Hogy a kizáró ok közbeszerzési eljárásokban való hatékony érvényesülését elősegítse, a Hatóság feladata az ezen kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplők nyilvántartásának vezetése. A Hatóság rendelkezik hatáskörrel a kizárás időtartamának meghatározására, amely az arányosság elvének megfelelően történhet, és az időtartam nem haladhatja meg a büntető ügyben hozott jogerős ítélet jogerőre emelkedésétől számított négy évet.

A Hatóság már a nyilvántartásba vételi eljárás megindulását követően felhívja az érintett gazdasági szereplőt, hogy mutassa be az öntisztázás, azaz a megbízhatóságának helyreállítása érdekében tett intézkedéseket. Az öntisztázás intézménye lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági szereplő mentesüljön a kizáró ok jogkövetkezménye alól. Öntisztázással nem csak a nyilvántartásba vétel folyamata során, hanem a későbbiekben is élhetnek a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplők.

A nyilvántartásba vétel egyaránt vonatkozik a természetes személy és jogi személy gazdasági szereplőkre. A nyilvántartásból a gazdasági szereplő nevére, adószámára, székhelyére és a kizárás időtartamára vonatkozó adatok nyilvánosak, ezeket a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerben kell közzétenni. A bűnügyi személyes adatok, más személyes adatok nem hozhatók nyilvánosságra.

A Hatóság szervezete

A Hatóságot az elnök vezeti, két elnökhelyettese van (együtt: Hatóság Igazgatósága). Az Igazgatóság a tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót meg kell küldeni az Európai Bizottság részére is. A Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Ismételten nem nevezhetőek ki. A kiválasztás során az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát a Hatóság Igazgatósága tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság által összeállított névsoron szereplő személyek közül teszi meg. A névsor kialakításához az Alkalmassági Bizottság nyílt és nyilvános pályázatot ír ki, ami akkor érvényes, ha arra legalább a betöltendő pozíciók kétszeresének megfelelő számú személy jelentkezik. A Hatóság elnökére és elnökhelyettesére szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.


Kapcsolódó cikkek