Jogszabályfigyelő 2023 – 28. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/102–105. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/102–105. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/67–71. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2023/29–32. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Cikkünk célja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat tükrében megvizsgáljuk az ajánlati ár aránytalanul alacsonnyá minősítésének viszonyítási alapjait.
Az uniós források védelme érdekében októbertől megkezdhette működését az Integritás Hatóság.
A Törvényszék megállapította, hogy a Ptk. 6:11. § (1) bekezdésének képviseletre vonatkozó rendelkezéséből következően a képviselő tudomásszerzésével a képviselt személy tudomásszerzése is megtörténik.
Idén a harmadik negyedévben csökkenésnek indult az egyajánlatos közbeszerzési szerződések száma, ami az európai uniós forrásokkal kapcsolatos egyeztetések szempontjából pozitív fejlemény – közölte a Közbeszerzési Hatóság csütörtökön.
Az utóbbi idők változásai miatt felerősödött az a közbeszerzési kérdés, miszerint ajánlati kötöttség fenntartása esetén van-e lehetőség megtagadni a szerződés megkötését, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Alábbi cikkünkben a 2022/136-137. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alapvető elvárás a jogszabályokkal szemben, hogy a jogi normákon alapuló kötelezettségek megszegése minden esetben szükséges és arányos mértékű jogkövetkezményt vonjon maga után. Különösen igaz ez a károkozással együtt járó jogsértésekre. Minden károkozás, így a közbeszerzési eljárásokban elkövetett jogsértésekkel okozott kár is jogellenes, amely a polgári jogi keretek között a károkozó számára kártérítési kötelezettséget keletkeztet. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a közbeszerzési jogi és polgári jogi jogszabályok mennyiben segítik a közbeszerzési eljárásban a szerződéskötéstől jogellenesen elzárt károsultat (ajánlattevőt) kártérítési követelésének érvényesítésében. Három eset ismertetésével kísérletet teszünk annak bemutatására is, hogy miként ítéli meg a bírósági joggyakorlat az ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés jogellenes odaítélésével okozott károkért fennálló felelősségét. Vizsgálatunk során kitérünk a kérdéskör európai uniós jogi összefüggéseire is.