Bejegyzések a ‘fellebbezés’ címkével ellátva

Őssejt ügyben döntött a Kúria

A Kúria megállapította: abban lehet tévedni, hogy egy gyógymód mennyire szolgálja a gyógyítást, viszont abban nem, hogy egy ilyen mód fejében pénzt kérnek.

Habilitáció késedelme, mint nem vagyoni kár

A jogellenes munkáltatói intézkedés önmagában – személyiségi jogsértés megállapíthatósága nélkül – még nem teremt jogalapot sérelemdíj követelésére.

Inspiráció a Global Legal Hackathonra – jogi appok és ötletek a nagyvilágból

Már csak néhány nap és kezdődik a budapesti fordulója a Global Legal Hackathonnak. Aki már eldöntötte, hogy jön, annak némi kitekintést kíván nyújtani ez a cikk magyar és külföldi ötletek bemutatásával, aki pedig még hezitál, annak remélhetőleg kellő motivációt nyújt a jelentkezéshez.

Munkanélküli ellátás megállapítása az EU-ban

Az EUB szerint a munkanélküli ellátás összegének megállapításánál figyelembe kell venni a más tagállamban való munkavégzés idejét is.

Felelős az újságíró a riportalany becsületsértő kijelentéseiért?

Az EJEB szerint mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez.

Gyorssegély a munkaügyi perben – a munkáltatói intézkedés végrehajtásának felfüggesztése

Vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság előtti igényérvényesítés megakasztja, vagy megakaszthatja a sérelmes munkáltatói intézkedés végrehajtását, így a munkavállalót nem éri tényleges hátrány addig, amíg a jogvita el nem dől.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.