Ki perelhet a felszámolás alatt álló cég nevében?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, a közigazgatási perben is csak a csődtörvény szerinti képviselő – a felszámoló – nyújthat be fellebbezést, a vezető tisztségviselő nem – állapította meg a Kúria.

A felperes nevében eljáró vezető tisztségviselőt perbeli képviseleti jogosultság nem illeti meg, ha a per tárgya nem a felszámolási vagyon körén kívül eső vagyont érint; amennyiben a szervezeti képviselőnek a perben nincs képviseleti jogosultsága, fellebbezés előterjesztésére sem jogosult – emelte ki a Kúria a Kpkf.VI.40.485/2020/2. és Kpkf.VI.40.486/2020/2. számú végzéseiben

A fellebbezés elbírálása során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a fellebbezést az arra jogosult terjesztette-e elő.

A perbeli esetben a Kúria megállapította, hogy a felperes olyan gazdasági társaság, amely felszámolás alatt áll. Ha a fél nem természetes személy – mint a felperes –, akkor a nevében az terjeszthet elő fellebbezést, aki a képviseletére törvény alapján jogosult.

A Kúria azt is megállapította, hogy az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, hiszen a határozat a felszámolási vagyont terhelő adófizetési kötelezettségről szól. Miután a keresettel támadott határozat a felszámolási vagyonnal áll kapcsolatban, így e határozat jogszerűségének vizsgálatra irányuló közigazgatási per is érinti a felszámolási vagyont. Ebből pedig az következik, hogy a Cstv. 34. § (2) bekezdés első mondata értelmében a perben is csak a felszámoló tehet jognyilatkozatot, nyújthat be fellebbezést.

A fellebbezést a felperes nevében előterjesztő vezető tisztségviselőt képviseleti jogosultság nem illeti meg, így fellebbezés előterjesztésére sem volt jogosult, ezért annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága